Időszámításunk és a betlehemi csillag

Johannes Kepler II. Rudolf német-római császár és magyar király csillagásza volt Prágában. 1604. október 10-én, éjjel a várpalota tornyából figyelte az égboltot, amikor meglátott egy rendkívül fényes új csillagot. Egy héttel korábban ugyanazon a helyen látta a Marsot, a Jupitert és a Szaturnuszt egymás közelében. Ezért azt hitte, hogy ez az együttállás hozta létre az új csillagot, amelyet ma nóvának nevezünk. Az új csillag hónapokig látható volt, és miközben Kepler figyelte, eszébe jutott Máté elbeszélése a betlehemi csillagról.

A Biblia üzenete: Zakariás háza (Lk 1,39–45)

A hitnek, Mária hitének, mindannyiunk hitének szüksége van Zakariás házára (Lk 1,40), egy olyan otthonra, melyben még a falak is a hit örömét sugározzák, amely „az imádság háza” (Iz 56,7; Lk 19,46). Ilyen otthont rajzol elénk Arany János az Önéletrajzában: „a kis bogárhátú viskó szentegyház vala”, ahol „az ének és szentírás vonzóbb helyei lettek első tápja gyönge lelkemnek”.

Álarcaink – Hamvas Béla Ördöngösök című regényéről

Hamvas Béla életműkiadása immár a 28. kötetéhez érkezett. A sorozat legutolsó darabja az Ördöngösök című, 1928–29 táján keletkezett regény, mely mindeddig nem jelent meg nyomtatásban. Hamvas ebben az időszakban több szatirikus elbeszélést is írt. A magyar Hüperionban, 1936-ban így emlékezett vissza az Ördöngösök születésére: „Meg akartam ismételni azt a remek időt, amit a Szent János éjszakájának írása közben éltem, jól akartam mulatni. Több mint sikerült. Soha annyit nem nevettem, mint az alatt a hat hét alatt, amíg ez a mű elkészült.”

Kerek lett minden

Találkozás a rákkutatóval, aki egy cigánytelepen nőtt fel – Horváth József a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársa, PhD-hallgató. A szájüregi rák korai diagnosztizálásával foglalkozik, és nagy álma, hogy – ha csak néhány évre is, de – egy amerikai kutatócsoport tagja legyen. Gyerekkorában a magatartásával akadtak gondok, ám a ma huszonhét éves kutató mindig kitűnő tanuló volt. Tudta, hogy csak úgy törhet ki a környezetéből, ha tanul. József a karcagi cigánytelepen nevelkedett, nehéz körülmények között. Két éve a debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium lakója. Itt talált rá Istenre. Nemrég ő kapta az első Aranypánt-díjat, amelyet olyan hétköznapi roma hősöknek ítélnek oda, akik példák lehetnek mások számára. Az egyetemen találkozunk, József a laboratóriumba kísér bennünket. Karján színes sárkánytetoválás díszeleg, és látszik, hogy keményen edz. Kétségkívül különös egyéniség ő a tudóstársadalomban. Leginkább az fog meg benne, hogy bátran vállalja önmagát, és mosolyában ott van a telepi kölykök összes huncutsága.

A komáromi bencés rendház ügye

Az alábbiakban közreadjuk a Magyar Bencés Kongregáció közleményét a Magyar Bencés Kongregáció komáromi székhelyű rendházának ügyében a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációja által meghozott döntés tárgyában. A Magyar Bencés Kongregáció komáromi (Komárno, Szlovákia) bencés rendházát és a hozzá tartozó tulajdont a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációja 2015. … Olvass tovább

Születésnap

Ferenc pápa december 17-én ünnepelte 79. születésnapját. Természetesen a világ minden tájáról érkeztek jókívánságok, de az ünnepelt a szokásos módon, munkával töltötte a napot – többek között találkozott az olasz Azione Cattolica mozgalom képviselőivel. A fiatalok egy kis meglepetéssel készültek: egy születésnapi tortával köszöntötték fel a pápát.

Ha merünk szeretni – Megnyílt az irgalmasság kapuja

Az éjszaka még ránk szorul. A sötétség fordítja oda tekintetét. Üres utcák, tapogatódzó fények az utak mentén. Aztán feltűnik az autóbusz, csomagtartója, ajtaja nyitva, várakozik. Vár azokra, akik ebben a hajnali órában érkeznek, a sötétség, a barátságtalan decemberi éjszaka ellenére. Az ember – különösen a mai kor embere, így érzékeljük – elsősorban a látvánnyal és a mozgással fogalmazza meg helyét és akaratát a világban. Így fejezi ki önmagát és viszonyait. Persze mindez talán elvontan hangzik. Megvalósulása azonban nagyon is érthető. A Misszió Tours utazási iroda lehetővé tette, hogy zarándokok egy csoportja december 8-án személyesen legyen jelen a római Szent Péter téren, a mozgással, az odautazással kifejezve zarándoklelkületét, a helyszínen pedig a közvetlen látvánnyal erősítve hitét. Azt a hitet, amely a szentatya, Ferenc pápa által e nappal meghirdetett irgalmasság évében el kell hogy érje – értelmünkön túlmenően – akaratunkat az aktív szeretet gyakorlásában. A szentatya ráhelyezi kezét a Szent Péter-bazilika súlyos bronzkapujára, s a két szárny ettől a finom mozdulattól megnyílik; tízezrek várnak a téren és a környező utcákban, s majd az év folyamán milliók, hogy átlépjenek az irgalmasság kapuján. Gesztus ez, tudja mindenki, de annak a szándéknak eleven gesztusa, hogy magunkban kell megnyitnunk azt a kaput, s magunknak kell – cselekedeteink által – belépnünk rajta.

Öregség

„Istenem, gondolta, az ember, aki voltam! Az élet, amely körülvett! Az erő, amely az enyém volt! Akkor sehol se éreztem idegenséget! Valamikor réges-régen teljes emberi lény voltam.” E keserű szavakat Philip Roth Akárki című regényében olvashatjuk. Főhőse már elmúlt hetven – ahogyan a szerzője is, hiszen Roth hetvenhat éves volt, amikor a könyv megjelent –, napjai előrehaladtával pedig azzal kell szembesülnie, hogy minden megváltozott. Pedig dehogy! Nem a dolgok lettek másmilyenek, csak ő öregedett meg.