Időszámításunk és a betlehemi csillag
Johannes Kepler II. Rudolf német-római császár és magyar király csillagásza volt Prágában. 1604. október 10-én, éjjel a várpalota tornyából figyelte az égboltot, amikor meglátott egy rendkívül fényes új csillagot. Egy héttel korábban ugyanazon a helyen látta a Marsot, a Jupitert és a Szaturnuszt egymás közelében. Ezért azt hitte, hogy ez az együttállás hozta létre az új csillagot, amelyet ma nóvának nevezünk. Az új csillag hónapokig látható volt, és miközben Kepler figyelte, eszébe jutott Máté elbeszélése a betlehemi csillagról.