Az egyedül maradt menekültgyerekek otthonában – Gyerekek az országút szélén… Valahol Európában. A régi film jut eszembe, amikor Hódmezővásárhelyen, a Szeged-csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató gyermekotthonában járunk. És a szemeket látom. Nem tudom elvonni magamat annak a fiúnak a tekintetétől, aki csak ül a társalgóban, combjára helyezett kezével, merev tartással, merev tekintettel – benne már a múlt. De micsoda múlt? Az egykori film a háborús árvák bolyongásáról szól, s most itt vannak ezek a gyerekek, akik napjainkban bolyonganak árván a világban, bolyonganak, vágyakoznak Európára, hogy életük legyen. A nagypolitika így-úgy beszél és cselekszik a jelen idejű népvándorlással kapcsolatban – én ezeket a gyerekeket látom.