Édes varázslat – ízek, illatok, jelképek

Fotó: Kissimon István

 

Minden sütemény őse a mézeskalács – avat be Judit mestersége történetébe –, hiszen amíg nem ismerték a cukrot, az egyetlen édesítőszer a méz volt. Az első ínyencség egy mézből, lisztből és vízből kevert kása lehetett, amelyet forró kövön szárítottak. Az egyiptomi piramisokban nemcsak méz, hanem mézes tészta maradványaira is találtak a kutatók. Az Indus völgyében is ismerhették ezt a nyalánkságot. Pontos feljegyzések az ókori görögöktől maradtak ránk. Ők állatfigurákat készítettek mézeskalácsból, és áldozati süteményként ajánlották fel azokat az isteneknek. A mitológiai hősök közül Psziché viszontagságos történetében is fontos szerep jutott e csemegének. A lány az alvilág félelmetes, háromfejű kutyáját „kenyerezi le” vele, vagyis a mézeskalács biztosítja számára a két világ közti átjárást. Természetesen a rómaiak is kedvelték a süteményt. Aquincumban és Tácon (Gorsium) sütőformákat is találtak. Mesterségem egyik legnagyobb ajándéka az, hogy minden évben egyszer használhatom az ókori cserépformák másolatait. Az aquincumi Floraliára, vagyis a római tavaszünnepre ezekben süthetek olyan mézeskalácsot, amelyet (leg alább is a külcsínt illetően) talán még Marcus Aurelius is ismert. A formák közül az egyik egy őzet és egy pánt ábrázol borostyánligetben, a másik pedig egy koson ülő istent. Nem mindennapi élmény ezekkel a mintákkal dolgozni – vallja Judit, akivel közben ugrunk egyet az időben.
mezes3A középkorban már nem az isteneknek áldoztak mézeskaláccsal, hanem különleges ajándékként adták a városba érkező magas rangú vendégeknek. Értékét a tésztájába kevert drága fűszerek is emelték. A mézeskalács egyszerre volt dísztárgy, kulináris élvezet és ajándék. Európában először a kolostorokban készítették. Az itthoni első mézeskalácsos műhelyek a Felvidéken nyíltak. Az Alföld legnagyobb mézeskalácsközpontja Debrecen volt. A mézeskalácsosok külön céhet alkottak. A vásári portékaként ma is ismert formákat: a babát, a huszárt, a szívet, a házikót a városlakók megfizethető áron vehették meg. Bár ezek a mézeskalácsok nem voltak ízletesek. Kettévált a díszes és az enni való.

„A mézeskalácsosság a legszellemesebb mesterség. Nem a Mercur patronátussága alatt áll, hanem az Ámoré alatt. Csupa merő szerelem, csupa incselkedés. Nem is mesterember a mézeskalácsos, hanem poéta. Hangulatot ébreszt, mosolyt fakaszt az ajkakon, elpirulásra kényszeríti az arcokat a süteményeivel. Úgyszólván szájába rágja az olvasónak, ötletekkel látja el, hogy legyeskedjék, csintalankodjék a fehérnép körül.”
Mikszáth Kálmán: A fekete város

De miképp jutottunk el a koson ülő görög istentől a mézeskalács huszárig? – teszem fel a kérdést, azt gondolván, hogy a vásári portékák formái mögött nincs komoly tartalom. Ám, mint kiderül, tévedek. Ezek a mézesbábok – meséli Judit – az életfordulókat jelölték. Huszárt a kisfiúk kaptak, hogy elfogyasztásával bátor férfi váljon belőlük. Ha pedig a babafigurát alaposan szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy az nem csupán baba, hanem női alak is. A nőiesség és az anyaság szimbóluma. A házikó az önálló élet kezdetét jelképezi. A szív a szerelmet, szeretetet. Ezeknek a vásári mézes süteményeknek a színvilága, díszítése olykor giccses. Jelentéstartalmuk mégis őrzi azt a mélységet, amely a mézeskalács sajátja – magyarázza kalauzom, akinek portékáit én nem illetném a giccses jelzővel. Ő azonban ragaszkodik a kifejezéshez, mondván: ezen nincs mit tagadni, sem szégyellni. A vásári mézeskalács megjelenését illetően a giccs határán áll. Ezek a figurák egy kor ízlését, hangulatát tükrözik. Ma egyébként újra népszerű a színes, de nem harsány mézeskalács.
A karácsonyi mézesek azonban már vitán felül állnak. Művésziek és gyönyörűek. Judit kemencéjében hal, szarvas, betlehem, angyal, csillag, fenyő, karácsonyi mécses és adventi koszorú formájú mézeskalács is sül. Mind egyik egy találékony művész keze munkáját dicséri. A klasszikus formákon átüt a saját stílus, a finom és kecses díszítés, a műgond.
A hivatásig kacskaringós út vezetett – meséli Judit, aki matematika–rajz szakon végzett a szegedi főiskolán, majd ifjúságsegítő szociális munkásként és tanárként is dolgozott. Most is tart foglalkozásokat gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Ötleteit és tapasztalatait kreativitásra ösztönző könyvecskéiben is megosztotta. – A mézeskalácsos mesterséget egy népi betlehemes sorozatnak köszönhetem, amelynek egyszerű, mégis szimbolikus vonalrajza lenyűgözött. Ekkor született meg bennem a vágy, hogy valami hasonlóval foglalkozzak. Kaptam egy jó mézeskalácsreceptet, amelyen a húsz év alatt nem változtattam semmit. Nem az ízekkel, hanem a formákkal kísérletezem.
mezes2Judit leginkább megrendelésre dolgozik. Több cég, szervezet is kéri, hogy készítse el mézeskalácsból a logóját, vagy formázzon meg egy, a vállalatra, tevékenységre jellemző egyedi ajándéktárgyat. Az így születő süteményeket a cégek partnereiknek ajándékozzák. Egyéni megrendelők esküvőre, keresztelőre, születésnapra, névnapra is kérnek tőle mézeskalácsot.
Míg beszélgetünk, a kóstolóba kapott Mézinek már nemcsak a feje hiányzik, lassan az egész testét elmajszolgatom. Bizonyos értelemben kannibálnak érzem magam. Készítője azonban megnyugtat, hiszen ezeknek az ízletes figuráknak ez a sorsuk. Ahogyan ő fogalmaz: a mézeskalácsnak kétszer örül az ember. Először, amikor megkapja, másodszor, amikor megeszi. A mézeskalács mágikus sütemény, varázsolni lehet vele – vallja Judit. Kérdésemre, hogy mit, felém nyújtja a tálcát. Nem titkolom az örömöm. Ő pedig nem várat a válasszal. Éppen ezt – mondja –: mosolyt az emberek arcára.

Recept

A tűzhelyre felteszem a fél kilogramm mézet és a 25 dekagramm margarint. Lassú tűzön kevergetve melegítem, majd hozzáadom a 25 dekagramm kristálycukrot. Nem kell forralni, csak összemelegíteni. Amíg hűl, addig az 1 kilogrammnyi lisztet összekeverem egy púpos mokkáskanálnyi szódabikarbónával és a fűszerekkel (ízlés szerint, például egy evőkanál fahéj, egy evőkanál szegfűszeg). A lisztben kialakított mélyedésbe beleöntöm a langyos masszát, és egy egész tojást teszek hozzá. Összegyúrom, ha kicsit ragadós, akkor pár órát pihentetem. Négy milliméter vastagra kinyújtom. Egyszerre mindig csak kis mennyiséget érdemes nyújtani. Kiszaggatom, és berakom az előmelegített, forró sütőbe. Kis lángon, rövid idő alatt (tíz perc) megsül.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .