Teremtő tevékenység?

Kézdy Anikó pszichológus a munkahelyi kiegyensúlyozottságról – A vekker zajára a legtöbb ember fáradtan veszi tudomásul: ismét munkába kell indulni. Egy kávé után irány a fürdőszoba, gyors készülődés, majd zötyögés következik a buszon megannyi rezignált, szintén munkába igyekvő utastárssal. A monoton hétköznapokban olykor érdemes távolabbról is rátekintenünk a hivatásunkra, munkánkra: ha nem szeretek munkába járni, annak biztosan a főnököm, a kollégám, a körülményeim az okai? Azzal foglalkozom, amire hivatott vagyok? Ha nem érzem jól magam, miért nem váltok? Kézdy Anikó pszichológussal, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docensével ilyen és hasonló kérdésekről, a kiegyensúlyozott munkahelyi légkör feltételeiről, férfi és női munkavállalókról és a jó cégvezető ismérveiről beszélgettünk.

Szerzetesnők a showbizniszben

Amikor Ferenc pápa annak idején bejelentette, hogy 2015 a megszentelt élet éve lesz, azt mondta: „Olyan férfiakról és nőkről van szó, akik felébreszthetik az embereket, és küldetésükkel a világ minden részére eljuthatnak.” A szerzetesek éve 2014 adventjének első vasárnapjával, november 30-ával kezdődött, és 2016. február 2-án, a megszentelt élet napján ért véget. Ebből az alkalomból az elmúlt évek-évtizedek néhány legendássá vált szerzetesnőjét mutatjuk be. Azokat, akik így vagy úgy, de világhírnévre tettek szert: vagy azért, mert szerzetesnői mivoltukat vállalva, a krisztusi életről példát adva és az evangéliumot hirdetve kerültek be a showbizniszbe, vagy azért, mert a sikerről és a csillogásról lemondva a szerzetesi élet egyszerűsége mellett döntöttek.

Áldjátok az egek Istenét: irgalma örökké tart!

„Az Egyház életének boltozatát az irgalmasság oszlopa tartja. (…) Az irgalmasság nem ellentétes az igazságossággal, hanem Istennek a bűnös iránti magatartását fejezi ki, mellyel további lehetőséget nyújt számára a meggondolásra, a megtérésre és a hitre” – írja Ferenc pápa Az irgalmasság arca (Misericordiae vultus) kezdetű bullájában, melyben meghirdette az irgalmasság rendkívüli szentévét. Az emberi társadalomnak az irgalmasságra és az igazságosságra kell épülnie. E kettő egymás nélkül nem létezhet, nem játszható ki egymás ellen, hiszen egyazon isteni szeretetben gyökerezik. Az igazságosság és az irgalmasság volt a témája annak a konferenciának, amelyet január 27. és 29. között tartottak meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán.

Lehet érték a szenvedés?

Márfi Gyula érsek Krisztus passiójáról és az emberi fájdalomról – A fájdalom zavaró tényező. Jelzi, hogy valami nincs rendben az élő szervezetben. Ha valami folyamatosan sajog, oda kell figyelnünk rá, nem is tudunk másra koncentrálni. Aztán van olyan erős fájdalom, amelyet meg kell szüntetni, vagy legalább csillapítani kell, hogy az ember teljes életet tudjon élni. De vajon élhetünk-e teljes életet a fájdalom és a szenvedés teljes kiiktatásával? Van-e fájdalom nélküli emberi élet? Hogyan viszonyulunk saját szenvedésünkhöz, és ha nehéznek találjuk keresztünket, mit gondolunk Jézus szenvedéstörténetéről? Márfi Gyula veszprémi érsek régóta tart előadásokat Krisztus passiójáról és az emberi szenvedésről.

„Közvetítőnek tartom magam” – Hemző Károly fotókiállítása

El kell kapni a pillanatot, ez a fotós dolga, és nem is kevés. Megörökíteni valamit a múló időben, a másodperc törtrésze alatt. A hagyományos, analóg fényképezés nagy technikai tudást, kifinomult, gyors reflexeket, hallatlan állóképességet igényelt. Évtizedeken keresztül, egészen a kilencvenes évekig, a digitális fényképezőgépek elterjedéséig, amikor még filmes masinák voltak forgalomban, egyáltalán nem volt mindegy, hogy mikor nyomja meg a fényképező az exponálógombot. Nem volt még motoros gép, amellyel már egész sorozatokat lehetett csinálni, vagy mindenféle beépített elektronika, amelyek segítették volna a lelkes fotósokat a soha vissza nem térő pillanat megörökítésében.

Haláláig jezsuita maradt

Négyszáz évvel ez­előtt, 1616. február 8-án Pázmány Péter levélben kérte a jezsuita rend generálisától elbocsátását a Jézus Társaságából. Ennek évfordulóján mutatták be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai karán az MTA–PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoportjának legújabb tudományos kiadványát. A Pázmány, a jezsuita érsek című monográfia – melynek szerzője Tusor Péter – egy sajátos mikropolitikai tanulmány, hiszen a kora újkori hivatalos tárgyalások mögött folyt titkos megbeszélésekre, alkukra és összefonódásokra fókuszálva mutatja be, milyen nehézségei voltak a jezsuita Pázmány érseki kinevezésének, és végül miként hárultak el az akadályok.

A Biblia üzenete: „Ha nem tartotok bűnbánatot…”

Nagyböjt a bűnbánat és a megtérés kiváltságos ideje. A nagyböjtöt megnyitó hamvazószerdán az egyház a nyilvános működését megkezdő Jézus szavaival figyelmeztetett bennünket: „Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!” A hit és a bűnbánat/megtérés (metanoia) a kapu, melyen át belépünk a Jézus által elérkezett Isten országába. Nagyböjt 3. vasárnapjának evangéliumában (Lk 13,1–9) Jézus szavai fenyegetésként hangzanak: „Ha nem tartotok bűnbánatot, mindannyian egyaránt elvesztek!” Mégis a kezdő „ha” jelzi azt, hogy Isten irgalmassága mindig nyitva áll az őszinte bűnbánóknak. Másutt ezt olvassuk az evangéliumban: Isten nem akarja a bűnös halálát, hanem azt, hogy megtérjen és éljen!”