A haza – Illyés Gyula szavaival égbemenekvő tudás, érzés, akarat. Vörösmarty azt írja: „Legszentebb vallás a haza s emberiség.” Érezzük benne a kor túlzását. Főként a XIX. században alakult ki az a fogalmi kör a hazáról, amely a nemzetállamok születésének következménye. Illyés a XX. század harmincas éveiben az éggel köti össze a fogalmat, Vörösmarty ellenben abszolútummá, földi vallássá vonja lelkesültségében a hazát. A haza fogalmáról nehéz beszélni – állapította meg Udvardy György püspök azon a szabadegyetemi előadáson, ahol éppen ezt a fogalmat igyekeztek körbejárni. Néhány gondolatszilánk arról az estéről.

A katolikus ember Isten veled! köszöntéssel búcsúzik. Így köszönök el most én is az olvasóinktól és a munkatársaimtól, hiszen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia úgy határozott, hogy közel hat év után hirtelen véget ér főszerkesztői megbízatásom.

Egy indiai származású keresztény nő küzdelme a kényszerházasság ellen – Mint sok más migráns, az ő édesapja is az 1950-es évek elején érkezett Angliába. Az édesanyja nem sokkal később csatlakozott hozzá, s hamarosan megszülettek a gyermekeik. Jasvinder hét lánytestvér egyike, aki mindig is Nagy-Britanniát tekintette az otthonának, bár korántsem úgy nőtt fel, mint egy átlagos brit tinilány. Látta, ahogy nővéreit kiveszik az iskolából, és eltűnnek, egyik a másik után, de senki sem kérdezi meg, hova lettek. Egy nap, amikor hazament az iskolából, az édesanyja leültette, s egy fényképet mutatott neki a férfiról, akihez hamarosan hozzá kell mennie. Tizennégy éves volt ekkor.