Egy „foltvarrásos” film

Húsvét táján Vitézy László ötödik, A fekete bojtár című játékfilmje valószínűleg sokaknak meglepetést fog okozni, még jeles filmrendezőnk rajongóinak is. Ez az alkotás ugyanis nem egyszerűen (ahogyan a címből gondolhatnánk) egy balladaian komor, tragikus Móricz-novella vászonra-képernyőre álmodott változata. Inkább olyan, mint egy kétféle anyagból létrehozott „foltvarrás”, amelynek egyik eleme – mint a Vitézy-játékfilmeknek immáron rituálisan – Móricz Zsigmond szövege, nagyobbik részét azonban Sinka István mélységesen őszinte, szép és fájdalmas önéletrajzából, ha úgy tetszik, költői fejlődésregényéből, A fekete bojtár vallomásaiból merítették az alkotók.

Merre vagy, haza? – Gondolatok egy fogalomról

A haza – Illyés Gyula szavaival égbemenekvő tudás, érzés, akarat. Vörösmarty azt írja: „Legszentebb vallás a haza s emberiség.” Érezzük benne a kor túlzását. Főként a XIX. században alakult ki az a fogalmi kör a hazáról, amely a nemzetállamok születésének következménye. Illyés a XX. század harmincas éveiben az éggel köti össze a fogalmat, Vörösmarty ellenben abszolútummá, földi vallássá vonja lelkesültségében a hazát. A haza fogalmáról nehéz beszélni – állapította meg Udvardy György püspök azon a szabadegyetemi előadáson, ahol éppen ezt a fogalmat igyekeztek körbejárni. Néhány gondolatszilánk arról az estéről.

Krisztus arcai a képzőművészetben

Krisztus erős fájdalomtól görcsbe ránduló keze, szörnyen szúrós töviskoronája, a sorozatos szenvedésektől eltorzult arca megrendítően hat rám mindig, amikor csak látom ezt a képet. Karja és teste mintha nem is húsból és vérből való volna, hanem inkább egy sebekkel borított, göcsörtös fára emlékeztetne. Matthias Grünewald, a festő láthatóan egy végsőkig megkínzott, a fájdalomtól szinte tudatát vesztett istenember állapotát mutatja meg nekünk világhírű oltárképén.

A Biblia üzenete: „Én sem ítéllek el”

A házasságtörő asszony története (Jn 7,53–8,11) hiányzik a János-evangélium legrégibb kézirataiból (Bodmer-papirusz, a Sínai és a Vatikáni Kódex, a kopt fordítások többsége stb.). Egyes kéziratok a János-evangélium egy másik pontján (a 7,36 után vagy az evangélium végén) tartalmazzák ezt a történetet, más forrásokban pedig a Lukács-evangélium egy pontján szerepel (Lk 21,38 után). Mindez azt mutatja, hogy ez az elbeszélés a Jézusról fennmaradt hagyománynak egy önálló eleme volt, amelyet csak egy későbbi időpontban (a II. században) építettek bele hol a János-, hol a Lukács-evangéliumba.

Jézus földjén II. rész

Nagy élmény lehet virágvasárnap vagy éppen húsvétkor Jézus földjén járni, és fizikailag is végigkövetni a szenvedéstörténetet. Ám tapasztalatom szerint a szentföldi zarándok számára mindig húsvét van, amikor Jeruzsálemben átéli a történelem legfontosabb eseményét. Minket minden erre emlékeztet ebben a városban. Ha hivatalosan nem is zarándoklat volt, amelyre az Új Ember munkatársaiként meghívást kaptunk, mi mégis úgy vettünk részt rajta, mintha az lenne. Aki pedig turistaként jött, az lehet, hogy zarándokként tért haza…

Megtörni a csendet

Egy indiai származású keresztény nő küzdelme a kényszerházasság ellen – Mint sok más migráns, az ő édesapja is az 1950-es évek elején érkezett Angliába. Az édesanyja nem sokkal később csatlakozott hozzá, s hamarosan megszülettek a gyermekeik. Jasvinder hét lánytestvér egyike, aki mindig is Nagy-Britanniát tekintette az otthonának, bár korántsem úgy nőtt fel, mint egy átlagos brit tinilány. Látta, ahogy nővéreit kiveszik az iskolából, és eltűnnek, egyik a másik után, de senki sem kérdezi meg, hova lettek. Egy nap, amikor hazament az iskolából, az édesanyja leültette, s egy fényképet mutatott neki a férfiról, akihez hamarosan hozzá kell mennie. Tizennégy éves volt ekkor.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.