Ferenc pápa és Kirill moszkvai ortodox pátriárka február 12-i havannai történelmi találkozóját főként az ukrán görögkatolikus egyház fogadta meglepve. Szvjatoszlav Sevcsuk kijev–halicsi nagyérsek hangot is adott ennek, ami viszont a szélesebb katolikus közvéleményben kelthetett értetlenséget.
Nagyböjti beszélgetés Petrás Máriával – Petrás Mária csángó származású népdalénekes és kerámiaművész műveinek nagy része mosolygó madonnákat, szenteket, kisjézusokat formáz. Otthonos, meleg és barátságos világ ez. De annak, aki a keresztény szakralitásból meríti témáit, a szenvedés mintázatait is ismernie kell. A Prima Primissima-díjas alkotó ennek a tudásnak szintén birtokosa. Pietàinak, feszületeinek fájdalma és részvétre indító ereje megérinti a szemlélőt. A keramikusművésszel az élet keresztútjairól, a szenvedésről, nagyböjtről, csángó hagyományokról és a feltámadás reménységéről beszélgettünk.
A Csopakkal határos Paloznak a szép balatoni falvak közül is kitűnik. Szláv neve magyarul azt jelenti: a szőlőskertek alatt. A dombok tetejéről varázslatos kilátás nyílik a tóra, a távolban felsejlő tihanyi apátságra. Az év nagy részében csend és nyugalom ül a tájon. A víz viszonylagos távolsága miatt nyáron is inkább csak azok látogatnak ebbe a faluba, akik békére és szépségre vágynak. A strandolók nyüzsgő élete nem hallatszik ide. A falu templomának alapjait még a XIII. században rakták le. Az istenházát az idők során többször átépítették. Az utóbbi években teljes renováláson is átesett. Mellette látható Antall József szobra. A néhai miniszterelnök utolsó nyilvános közszereplésének Paloznak adott helyet.
A végéhez közelgő nagyböjt éppenséggel nem a sopánkodás ideje, s az is lehet, hogy valaki úgy gondolja, filmek után keseregni sem helyénvaló ilyenkor, hisz vannak, akik épp a mozitól vagy a tévénézéstől tartóztatják meg magukat húsvétra készülve, mi most mégis csalódottságunknak adunk hangot amiatt, hogy mások megtartóztatnak minket legalább három olyan alkotástól, amely a jelek szerint akár a lelki elmélyülés, a lényegre figyelés eszköze is lehetne. Jézusról szólnak e leírásuk alapján ígéretes amerikai filmek, melyek a maguk módján „továbbgondolják”, körüljárják a bibliai elbeszélést. A hazai forgalmazók érdektelensége miatt a mi szemünknek egyelőre (?) sajnos láthatatlanok maradnak. S mivel egyebet nem tehetünk, legalább legyünk tisztában azzal, hogy nagy eséllyel miről is maradunk le már megint.
A gasztronómiában is létezik divat – napjainkban például sok különféle zöldséggel készült desszerttel találkozhatunk. A répatorta azonban nem új találmány, története a középkorig nyúlik vissza, amikor a cukor ritka és drága alapanyag volt. Számos süteménybe, pudingba került sárgarépa, amelynek magas a természetes cukortartalma. Reneszánsza a II. világháború alatt kezdődött, amikor hiánycikk lett a cukor, és a háziasszonyok ismét felfedezték az alternatív édesítőket. S bár a répatorta Amerikából indulva hódította meg a modern világot, középkori gyökerei miatt valójában minden nemzet konyhájában fellelhető.
Tavaszi riportunkban Csáki Balázs fiatal méhész, gazdálkodó és felesége, Szebedy Csenge mesélnek arról, hogyan zajlik a hatfős család élete, miként élnek közösségben méhek és emberek, s mi történik addig, míg a méz a lépekből a reggeli pirítósra csorog.
A Cirko Film és az Új Ember bemutatja: Ferenc pápa – Buenos Airestől a Vatikánig Az életrajzi film alapja Elisabetta Piqué, a La Nación című argentin napilap munkatársának Francisco – Vida y Revolución (Ferenc – Élet és forradalom) című könyve, mely néhány hónappal a pápaválasztás után látott napvilágot. Bemutató: április 7-én.
