A kiegyezés ködbe veszett részletei

Szerző:

1861-ben – alig valamivel a Bach-korszak után – a győri püspököt Rechberg osztrák miniszterelnök Ferenc József kívánságára Bécsbe hívatja tárgyalni a magyarkérdésről. Miért épp Simor Jánost? A krónikák szerint azért, mert „a közélet minden szövevényét ismerte és tanácsaiban leplezetlenül őszinte volt”. 1855-ben – akkor még igazán rossz világ volt – Vörösmarty temetésén tömegtüntetés alakult ki, s 1856-ban, Kölcsey síremlékének felavatásakor is ezrek vonultak Csekére. Nem az osztrákok iránti szeretetből… 1860 áprilisában ráadásul a legnagyobb magyar, Széchenyi István is öngyilkos lett. Ez volt a mérleg egyik oldala: kibontakozott a nemzet ellenállása a közjogilag ex lex (törvényen kívüli) világgal szemben. A másik oldala: keveseknek volt „jó fekvésük” az udvarnál.

Idegen földön magyar nyelven imádkozni

Szerző:

Cserháti Ferenc püspök a külföldi lelkipásztori ellátásról – A magyarok – hasonlóan sok más nép fiaihoz – történelmük során szétszóródtak – szétszóródnak – a világban. A XX. században az első világháború előtt sokan kivándoroltak, elsősorban Amerikába, a második világháború végén ismét csak nagy számban hagyták el az országot, majd 1956 jelentett érvágást a nemzetnek, ezt követően évtizedekig számos – úgynevezett – disszidens távozott külföldre. Amikor azonban a magyarok elvándorlásáról beszélünk, az egész Kárpát-medencei nemzetet kell figyelembe vennünk. Legújabban, negyedszázada leginkább – legálisan – munkavállalás és tanulás indítja útnak honfitársainkat. A lelkipásztorok mindig küldetésüknek érezték, hogy idegenben is híveik mellett álljanak. Cserháti Ferenc a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom–budapesti segédpüspök, röviden a külföldi magyarok püspöke. Vele beszélgettünk arról, hol és milyen körülmények között folyik anyanyelven lelkipásztori ellátás a közelebbi és távolabbi kontinenseken.

A hallgatás fala – Gondolatok a Spotlight című filmről

Szerző:

Ahogy néztem ezt a filmet, mindegyre egyetlen kép kísértett visszatérően: ez a felvétel akkor készült, amikor Ferenc pápa találkozott a kiskorúak ellen elkövetett papi szexuális zaklatások áldozataival. A szentatya arcát, melyen egyszerre mély megindultság, égő szégyen és tehetetlen düh tükröződött, soha nem fogom elfelejteni. Veletek zokogok, mondta az áldozatoknak. Az immár kétszeres Oscar-nyertes Spotlight – Egy nyomozás részletei című alkotás hasonlóan intenzív reakciót vált ki nézőjéből, mégpedig úgy, hogy egyáltalán nem törekszik olcsó hatáskeltésre.

Nem szeretetlötty, hanem helyreállított kapcsolat

Szerző:

Háromnapos lelkigyakorlatra gyülekeztek ferences öregdiákok február harmadik hétvégéjén Sümegen. Barsi ­Balázs atya egykori növendékei és a gimnázium más nemzedékeinek tagjai. Nagyböjt: tavaszra nyíló gondolkodás, húsvétra nyíló gondolkodás. Újra és újra szembesülni kell azzal a nyilvánvaló kérdéssel: mit jelent az, hogy élünk, és miért élünk? Minden más kérdés csak ezután következik. Hajlamosak vagyunk persze az alapkérdést, a lényegi kérdést nagy hangzavarral elrejteni a mindennapok esetleges díszletei közé; talán attól való félelmünkben, mert nem merünk szembesülni az egyszerű igazsággal, amely igazság aztán kikerülhetetlen követelményeket állít elénk? Ugyanakkor a szellem és lélek természete, hogy értelmével és hitével bizonyosságra vágyik. Néhány tűnődés a sümegi három napon hallottakról.

Egy „foltvarrásos” film

Szerző:

Húsvét táján Vitézy László ötödik, A fekete bojtár című játékfilmje valószínűleg sokaknak meglepetést fog okozni, még jeles filmrendezőnk rajongóinak is. Ez az alkotás ugyanis nem egyszerűen (ahogyan a címből gondolhatnánk) egy balladaian komor, tragikus Móricz-novella vászonra-képernyőre álmodott változata. Inkább olyan, mint egy kétféle anyagból létrehozott „foltvarrás”, amelynek egyik eleme – mint a Vitézy-játékfilmeknek immáron rituálisan – Móricz Zsigmond szövege, nagyobbik részét azonban Sinka István mélységesen őszinte, szép és fájdalmas önéletrajzából, ha úgy tetszik, költői fejlődésregényéből, A fekete bojtár vallomásaiból merítették az alkotók.

Merre vagy, haza? – Gondolatok egy fogalomról

Szerző:

A haza – Illyés Gyula szavaival égbemenekvő tudás, érzés, akarat. Vörösmarty azt írja: „Legszentebb vallás a haza s emberiség.” Érezzük benne a kor túlzását. Főként a XIX. században alakult ki az a fogalmi kör a hazáról, amely a nemzetállamok születésének következménye. Illyés a XX. század harmincas éveiben az éggel köti össze a fogalmat, Vörösmarty ellenben abszolútummá, földi vallássá vonja lelkesültségében a hazát. A haza fogalmáról nehéz beszélni – állapította meg Udvardy György püspök azon a szabadegyetemi előadáson, ahol éppen ezt a fogalmat igyekeztek körbejárni. Néhány gondolatszilánk arról az estéről.

Krisztus arcai a képzőművészetben

Szerző:

Krisztus erős fájdalomtól görcsbe ránduló keze, szörnyen szúrós töviskoronája, a sorozatos szenvedésektől eltorzult arca megrendítően hat rám mindig, amikor csak látom ezt a képet. Karja és teste mintha nem is húsból és vérből való volna, hanem inkább egy sebekkel borított, göcsörtös fára emlékeztetne. Matthias Grünewald, a festő láthatóan egy végsőkig megkínzott, a fájdalomtól szinte tudatát vesztett istenember állapotát mutatja meg nekünk világhírű oltárképén.

Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.