A szentmise elejétől a végéig történés, párbeszéd. Mint minden párbeszédben, itt is vannak lényegesebb pillanatok. A szentmise két fő részének, az ige liturgiájának és az áldozat liturgiájának is megvannak a maga csúcspontjai, amelyek fókuszáltabb figyelmet, odaadást kívánnak tőlünk.
Együtt az úton az ifjúsággal. Válasz Isten hívására a digitális és multimédiás világban – ezzel a címmel tartották meg az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa egyetemi és ifjúságpasztorációért felelős püspökeinek és országos referenseinek találkozóját április 27. és 29. között a szegedi Gál Ferenc Főiskolán.
Az egyetemi és ifjúsági pasztorációval foglalkozó ülésszakon huszonhat országból közel hatvan nemzeti felelős vett részt. A tanácskozás a jövő év tavaszán tartandó barcelonai európai szimpóziumot előkészítő munkafolyamat része volt. Idén március 1. és 4. között Máltán rendezték meg a kateketikai felelősök találkozóját. Ennek folytatásaként a szegedi program az előkészületi munkafolyamat második állomása volt.
„Nem időzítettem a megjelenést az évfordulóra” – mondta Száraz Miklós György a szüleit, nagyszüleit, távolabbi őseit megidéző, s máris sok olvasót és kritikust elvarázsoló, Apám darabokban című nagyregényével foglalkozó interjúk egyikében. És ez a kijelentés maradéktalanul igaznak bizonyul a könyvvel való ismerkedés során, még akkor is, ha az anyai napló és az anyai-apai levélváltások újra meg újra felidézik számunkra, milyenek voltak az 1956-os forradalmi események Száraz György ex-politikai fogoly s szerelme, Marek Márta orvostanhallgató Budapesthez, illetve Szegedhez kötődő, nagyon különböző stílusú és ritmusú emlékeiben.
Az Új Ember Kiadó gondozásában újra megjelent Jelenits István kötete, a Betű és lélek, a szerző evangéliummagyarázatainak gyűjteménye. Az előző kiadások elfogytak, talán el is koptak már igehirdetők, hitoktatók, az evangéliumok titkai iránt érdeklődők kezében, ám a könyv maga nem kopott meg, nem veszített értékéből, aktualitásából.
A közelmúltban számos olyan teológiai írás magyar fordítása látott napvilágot, amely a Szenthagyomány témáját tárgyalja. Nagy öröm, hogy ebben a sorban most egy magyar teológus, Török Csaba, az Esztergomi Érseki Hittudományi Főiskola fundamentálteológiai tanára kiváló munkáját veheti kezébe az érdeklődő olvasóközönség.
Hosszú évek óta tavasszal mindig a Népligetben hallom az első fülemülét. Madarásznaplóm szerint előfordult, hogy akár nyolc hím is énekelt a bokrok között, és miután később, május elején is ugyanott csattogtak, biztosra vehettem, hogy költöttek is. Idén február végén a ligetbe érve megdöbbenve láttam, hogy a kertészet az összes bokrot kivágatta a fák alól. Egyszerre szinte csupasszá, számomra valahogy idegenné vált a liget. Nyomban a még Afrikában időző fülemülékre gondoltam, hiszen számukra a bokrosok a hazát, a költőhelyet jelentik, fészküket azok védelmében az avarban építik.
Pápai Lajos győri megyés főpásztorral püspöki jubileuma alkalmából együtt idéztük fel életének meghatározó mozzanatait.
Mivel kezdjük az ifjúságpasztorációt? Hol érjük el a fiatalokat? Hogyan befolyásolja munkánkat a kulturális környezet? – kérdeztük az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) ifjúságpasztorációs felelőseinek találkozóján Marek Jędraszewski érseket és Michel Remeryt, a CCEE főtitkárhelyettesét.