Badacsonytomaji emlékhely II. János Pál pápának – Udvardi Erzsébet festőművész a huszadik század legjelentősebb személyiségének tartja II. János Pál pápát, akit sokan a szívükbe zártak. A badacsonytomaji polgári kör tagjaként már régóta érlelődött benne az elhatározás: e szépséges vidéken állítsanak méltó emlékhelyet a Szentatyának. A festőművész így boldogan vállalta a feladatot, ám akkor még nem gondolta, mire mondott igent.
Az örményországi látogatás elmarad – Tarcisio Bertone bíboros államtitkárt Kubából visszatérve újabb megbízatás várta: március 2. és 9. között a Kaukázusba. Az útiterv azonban az utolsó pillanatban megváltozott.
Meszlényi Zoltánra emlékeznek Esztergomban – „Akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok” – olvassuk Dániel próféta könyvében (12,3). Ilyen csillagokként ragyognak számunkra a szentek. Vannak köztük olyanok is, amelyek fénye csak nemrég lobbant föl (Boldog Batthyány-Strattmann László, Boldog Salkaházi Sára), de olyanok is, amelyeket most kezdünk felfedezni.
Pápai felhívás és országos gyűjtés. – A Szentföld és az egész Közel-Kelet békéjének előmozdítása évtizedek óta a pápák és a szentszéki diplomácia egyik legfontosabb törekvése.
A „rendszerváltás” tájékán szívesen idéztem Jézus mondását: „Bizony mondom nektek, hogy sok próféta és király akarta látni, amit ti láttok, és nem látta, hallani, amit ti hallotok, és nem hallotta” (Lk 10,24). Ujjongtunk a többpártrendszer megalakulása, az oroszok kivonulása és a szabadságjogok visszanyerése miatt.
A szeged-csanádi egyházmegyei múzeum – A történelem folyamán hatalmas változásokon ment keresztül a szeged-csanádi egyházmegye, mai területének csupán egészen kis hányada tartozott alapítástól kezdve a püspökséghez. Ugyanakkor mégis mondhatjuk, a legrégebbi egyházmegyék közé tartozik, hiszen a csanádi püspökséget Szent István király hozta létre Marosvár központtal, vezetésével pedig fia korábbi nevelőjét, Gellért püspököt bízta meg.
Szentföld: jelentőségteljes, de fájdalmas, barázdált, árkos arc. Valaha szép volt – de lehet, hogy sohasem. A kiszipolyozott földek, a dombtetőket koronázó falanszter települések, a vért izzadó sziklás kősivatagok, a holt vizek, de még a fellélegzést nyújtó üdítő zöld oázisok is ránehezülnek a zarándokra.
Sokszor felmerül ez a kérdés. Vannak, akik nem is értik, hiszen úgy tudják, hogy a Szentföldön arabok (palesztinok) és zsidók élnek. A szentföldi zarándokok a szent helyeken találkoznak ortodox papokkal és ferences szerzetesekkel.