Liturgia: A megszentelés műve
Húsvét negyedik vasárnapján az egyház néhány évtizede a papi és szerzetesi hivatások napját üli, hogy minden keresztény figyelmét felhívja a krisztusi papság és a szerzetesi karizma fontosságára.
Húsvét negyedik vasárnapján az egyház néhány évtizede a papi és szerzetesi hivatások napját üli, hogy minden keresztény figyelmét felhívja a krisztusi papság és a szerzetesi karizma fontosságára.
Jó Pásztor vasárnapján tartja az egyház a papi és szerzetesi hivatások napját. A János-evangélium erre a napra kijelölt szakasza – Ezekieltől és Jeremiástól ihletve – allegóriává szélesíti a jó pásztorról szóló jézusi példabeszédet.
Mezei László könyvét – Deákság és Európa (megjelent 1979-ben) – sokat és sokszor használom. Ebben szerepel Váraszó Szent Péter- és Pál-templomának fényképe is ezzel a megjegyzéssel: „A kis falusi egyház a Mátra mögötti egyházszervezés korai tanúja, hiszen ez a patrocinium nagy régiségre mutat. Egyszerűen arányos tömege, díszítése katedráliskultúránk mélyreható erejét mutatja.”
Katekumenátuskonferencia Leányfalun – Immár nyolcadik alkalommal rendezett országos konferenciát a katekumenátusról a püspöki konferencia hitoktatási bizottsága.
Zöldellő lankák, álmosan elnyúló mezők, legelésző nyáj. A pásztor botjára hajlik, szenderegve is figyel. Ez az idill egyre ritkábban lelhető fel a külvilágban, viszont annál szívósabban él bennünk.
Sajnos sok jelét tapasztalhatjuk annak, hogy manapság a halálra való kiszemeltségről is fényképekkel illusztrált közügyet csinálnak, a halottakról pedig nemhogy jót, de annál több és ellenőrizhetetlen rosszat mondanak. Így sározták be például Antall József emlékét, de lehetne más példákat is sorolni.
Jubileumi ifjúsági rendezvények Debrecenben – „1984. március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére szerveztük az első Debreceni Ifjúsági Találkozót, akkor csak néhány újsághirdetésre volt lehetőségünk. Reggel kiálltam a templom elé, és vártam, hogy egyáltalán eljön-e valaki…
A szombathelyi egyházmegye gyűjteménye – A római Savariát Magyarország legrégebbi alapítású városának tartják, Krisztus után 43-ban Tiberius császár már „colonia” rangra emelte a Borostyánút melletti települést.