Amerikába megy a pápa

A Szentszék mindig is elismerte az ENSZ és a hatvan évvel ezelőtt kiadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata jelentőségét. Az Amerikai Egyesült Államok nagy katolikus közössége fontos szerepet játszik a világegyház életében. A Szentszék fontosnak tartja Amerika mint világhatalom szerepét is a világ békéje és szociális fejlődése szempontjából. A Szentatya április 15-én érkezik Washingtonba. Másnap délelőtt, nyolcvanegyedik születésnapján, a Fehér Házban tesz udvariassági látogatást Bush elnöknél. Délután a fontos szerepet betöltő katolikus segélyszervezetek képviselőivel találkozik. Ezután a National Shrine (nemzeti emlékhely) bazilikájába megy, majd találkozik a püspöki konferencia tagjaival. Április 17-én szentmisét mutat be a National Stadium stadionban. Délután a katolikus egyetemek képviselőit fogadja a pápa, később pedig a II. János Pálról nevezett kulturális központban találkozik más vallások képviselőivel. Április 18-án a Szentatya New Yorkban mond beszédet az ENSZ székházában. Délután a Szent József-templomban ökumenikus találkozón vesz részt a Szentatya.

Másnap a Szent Patrick székesegyházban papokkal és szerzetesekkel, ezt követően a Szent József-szemináriumban fiatalokkal és kispapokkal találkozik. Április 20-án, vasárnap a pápa a 2003. szeptember 11-i terrortámadás helyszínén, az összeomlott felhőkarcolók helyén kialakított „nulla földnél” kezdi programját. Majd a Yankee stadionban mutat be szentmisét. Este visszaindul Rómába. Mary Ann Glendon, az Egyesült Államok új szentszéki nagykövete a pápa útjáról úgy nyilatkozott, hogy az előkészületeket a Szentszék és az amerikai püspöki konferencia intézte. Az Atlanti-óceán mindkét partján nagy várakozás előzi meg a látogatást. A nagykövet felhívta a figyelmet a Fehér Ház által kiadott közleményre, amelyben azt olvashatjuk: a pápa és az elnök folytatja megbeszélését a hit és az értelem szerepéről, közös céljaik előmozdítása érdekében. A közlemény, amikor a közös célokról szól, a közös érdekeket említi a tolerancia és a kultúrák, a vallások közötti párbeszéd elősegítésében. Emellett szó esik benne a közel-keleti és más problémás régiókban a béke megteremtéséről, valamint az emberi jogok, különösen a vallásszabadság elősegítéséről.

Öt éve, hogy az Egyesült Államok elfoglalta Irakot. Arra vonatkozóan, hogy az USA mit tesz a vallási kisebbségek védelme érdekében a közel-keleti országban, Mary Ann Glendon a következőket mondta: a Szentszék és az Egyesült Államok számára is központi jelentőségű a keresztények és más kisebbségek helyzete Irakban. Az Amerikai Egyesült Államok lakosságának nyolcvan százaléka keresztény. A protestáns egyházi közösségek tagjai összesen több mint százmillióan vannak. A zsidók és muzulmánok létszáma hat-hat millió. A keresztények huszonegy százaléka katolikus: a 67 milliós közösség az Egyesült Államok legnagyobb lélekszámú egyháza.

A helyi egyház 194 egyházmegyére tagolódik, közel 19 ezer plébániával. Az apostoli tevékenységben 436 püspök, 30 ezer egyházmegyés pap, 20 ezer szerzetes és 65 ezer szerzetesnő vesz részt, a papnövendékek száma körülbelül 6300. A katolikus egyház közel tízezer jótékonysági és szociális központot, valamint tizenháromezer oktatási intézményt működtet, ezekben négymillióan tanulnak. Egy közvélemény-kutatás eredménye szerint XVI. Benedek pápa egy spirituális nemzetet talál majd apostoli útja során, amely érdeklődve várja, hogy arról halljon: Isten, a vallás és a lelkiség hogyan illeszthető be a mindennapi életbe. Az amerikaiak hatvanöt százaléka kedvező véleménnyel van a katolikus egyházról.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..