Őszi ködben, napsütésben
Kora reggel a Dinnyés felé döcögő vonatból az ablakon át látható színes levelekben gyönyörködtem. A még zöld kőris mellett két citromsárgára színeződött juhar állt, közöttük vérpirosan bújtak meg a vadszőlő levelei.
Kora reggel a Dinnyés felé döcögő vonatból az ablakon át látható színes levelekben gyönyörködtem. A még zöld kőris mellett két citromsárgára színeződött juhar állt, közöttük vérpirosan bújtak meg a vadszőlő levelei.
Szécsényben az 1332-ben épült ferences templom előtti tér – a plébánia kezdeményezésére, az önkormányzat határozata alapján – 2007-ben Szent Erzsébet nevét kapta, ezzel összefüggésben született meg a szándék is egy Szent Erzsébet-szobor állítására.
Megbocsátunk, és bocsánatot kérünk címmel rendeztek – immár harmadik alkalommal – magyar-szlovák kulturális estet október 26-án Kassán a teológiai kar Párbeszédért Központja, a Magyar Pasztorációs Központ és az Új Emberiség Polgári Kör szervezésében.
Őszi séta a Kerepesi temetőben – Porból vagyunk, és porrá leszünk – már egy ráérős, őszi séta a temetőben sokat segíthet, hogy kissé helyrebillenjen az ember gondolkodása. A fák közé kissé szűrve jutnak csak be „az élet” zajai, ebben a viszonylagos csendben, látva a sok sírt, a földi élet névre szóló, egyszemélyes kijáratait, rádöbbenhetünk arra, amiről gyakran megfeledkezünk, hogy ezeken a kijáratokon nem férnek át felhalmozott javaink, legfeljebb csak a magunkba gyűjtött értékek.
A móri plébániatemplomban október 27-én Spányi Antal megyés püspök a Székesfehérvári egyházmegye szolgálatára állandó diakónussá szentelte.
Vajon milyen zenét hallgatunk a mennyországban? Vajon hitelt adhatunk egy protestáns teológus elképzelésének, aki szerint az angyalok Bachot játszanak Isten dicsőségére, és csak magukat vidítják fel Mozart muzsikájával?
A Kovász Egyesület irodalmi csoportja a Müncheni Széchenyi Kör meghívására október 24-én ünnepi estet tartott a forradalom és szabadságharc tiszteletére, és bemutatta Mindszenty bíboros életútját. Az általa alapított Magyar Katolikus Misszió Háza megtelt a Münchenben élő magyarokkal.
Elsőként a ferences misszió és a karitász segített – Kárpátalja a határon túli, magyarok lakta területek közül a legsúlyosabb történelmi és gazdasági örökséget hordozza. S mintha nem lenne elég mindez, tíz évvel ezelőtt 1998-ban, aztán 2001-ben ismét árvíz pusztította a vidéket.