Fatima magyar papja

A hivatalos indoklás szerint a kitüntetést az egyetemes emberi értékek gyarapításáért, a fatimai üzenet világban való terjesztéséért, valamint a magyar-portugál kapcsolatok erősítéséért kifejtett kiemelkedő tevékenységéért kapta. Ugyanabban az évben a portugál köztársasági elnök a Portugál Köztársasági Lovagrend parancsnoki rangjával tüntette ki.

A jubiláns Kondor atya kedvenc olvasmánya Grignon Szent Lajos Értekezés a tökéletes Mária-tiszteletről című műve. Ezt a könyvet vitte magával akkor is, amikor a II. világháború utáni szovjet megszállás elől átszökött a magyar határon. Amikor hivatásáról kérdezik, Kondor atya szívesen idézi Jézus szavait: Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak ki titeket. Ahogy II. János Pál pápa fogalmazott: Kegyelem és titok a papi élet, amelyért minden szentmisében hálát kell adnunk.

Kondor atya Győr-Moson-Sopron megyében, Csíkvándon, egy német ajkú településen született 1928. június 22-én. Négyen voltak testvérek. A család mindennap együtt imádkozott. Ameddig vissza tudok emlékezni, én mindig pap akartam lenni – vallja. Édesapám elment a plébánoshoz, és azt kérdezte: mit csináljak ezzel a gyerekkel? Ha maga embert akar faragni belőle, akkor tegye be egy internátusba – válaszolta. Szülei a győri Rákócziánum intézetébe íratták be, ahol tizennyolc évesen elhatározta, hogy pap lesz, sőt nem is akármilyen pap, hanem misszionárius. Belépett az Isteni Ige Társaságába. A noviciátus közben leérettségizett, nem sokkal később fogadalmat tett. Ennek éppen hatvan éve.

Alighogy ez megtörtént, néhány hét múlva társaival együtt kiszökött Ausztriába. XII. Piusz pápa figyelmeztette a rend elöjáróit, hogy a bizonytalan helyzetben a növendékeket segítsék külföldre. A filozófiát Bécsben és Salzburgban, a teológiát pedig Németországban végezte, Bonnban szentelték pappá 1953-ban. Ötvenöt éve Kondor atya huszadmagával állt a szentelő püspök előtt. Az ünnepi eseményen Magyarországról senki sem lehetett jelen. Szülei is csak hét év múlva láthatták őt papként Bécsben. Kínába, Új-Guineába vagy Indonéziába szeretett volna menni, de elöljárói végül is 1954-ben Fatimába küldték.

Nekünk oda kell mennünk, ahová küldenek. Amilyen munkát kapunk, azt tesszük, és addig, amíg az elöljárók akarják – teszi hozzá. A rend akkoriban Fatimában nyitott egy új szemináriumot. Kondor atya eleinte prefektus és tanár volt. A gondviselés kifürkészhetetlen útja, hogy már gyermekként, Magyarországon olvasta Fatima történetét, könyveket gyűjtött a jelenésekről, így nagy élmény volt számára, hogy éppen oda kerülhetett. 1960-ban a helyi püspök elkérte őt a rendi előjáróktól. Többek között ekkor bízták rá a kis látnokok boldoggáavatási ügyét. Bőven volt alkalma, hogy felkeresse azokat a helyszíneket, ahol a gyermekek születtek, ahol a jelenések történtek. Így támadt az a gondolata, hogy ezeket a helyeket össze kellene kapcsolni egy keresztúttal. Egy másik magyar pappal hozzákezdtek a nagyszerű terv megvalósításához. Másfél kilométer hosszú az úgynevezett Magyar keresztút, melyet szinte valamennyi Fatimába látogató zarándok felkeres.

Ferencet és Jácintát már boldoggá avatta az egyház, Kondor Lajos atya jelenleg szenttéavatási ügyükön dolgozik. Hálatelt szívvel gondol arra, hogy életének több mint ötven éve az egyház szolgálatában és Fatima üzenetének terjesztésében telt el. „Az egyház nem lehet eléggé hálás Fatimának és a pásztorgyermekeknek, akik a gyermekek előtt is megnyitották a szentté válás útját. Ez Isten nagy kegyelme Portugália és a nemzetek számára, hiszen ezek a gyerekek egyszerűek, de engedelmesek voltak, és hősiesen válaszoltak az isteni meghívásra.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.