Álmodik a múlt: Milyen fű és virág?
Sokat gondolkodtam ezen a részleten, amely a Gömör megyei Rimabánya templomában látható Szent László-legenda freskóinak fényképezésekor készült.
Homíliavázlat: „Intés az őrzőkhöz”
Az utóbbi hetek feladatai arra sodortak, hogy figyelmesebben olvassam el az apostolaitól búcsúzó Jézus intő szavait Szent Márk evangéliumából (Mk 13,33-37), és a búcsúzó költő, Ady Endre szavait az utolsó verseskötetekből, melyek A halottak élén, és Az utolsó hajók címet viselik.
Szentírás-magyarázat: Nem megvásárolható, de egészen el sem rontható Advent első vasárnapja – Mk 13,33–37.
Advent első vasárnapjának evangéliumában Krisztus az éberségre szólít fel minket. Az Emberfia úgy érkezik, mint éjjel a tolvaj. Éberen virrasszatok tehát, égő mécsessel a kezetekben!
Száznyolcvannyolc japán vértanú
Nagaszakiban november 24-én 188 japán vértanút avattak boldoggá. Kibe Kasui Petrus jezsuita szerzetes és 187 társa 1603 és 1639 között áldozták életüket Krisztusért. Papok, szerzetesek és világi katolikusok voltak.
Akik bizalmat kaptak…
Befejeződött a jezsuiták Faludi Ferenc Akadémiájának XIII. Filmszemléje és Fotókiállítása. A zsűriben helyet kapott Pintér Judit filmkritikus, Lázár Kovács Ákos esztéta, Mispál Attila rendező,
Kaposvárról a végtelen Pannóniába
Elhunyt Takáts Gyula – József Attilával a Szép Szó szerkesztőségében találkozott, Babits Mihály Radnóti Miklóst kérte meg, írjon jegyzetet a Nyugatba Takáts Gyula első kötetéről.
„Nem szabad lemondani a Biblia énekléséről”
Születésnapi beszélgetés Szendrei Jankával – A hónap végén az MTA Zenetudományi Intézete kétnapos nemzetközi zenetudományi konferenciát tart Szendrei Janka tiszteletére, aki november 14-én ünnepelte hetvenedik születésnapját. Zenetudós, egyházzenész, a Schola Hungarica énekegyüttes egyik alapítója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, éveken át az egyházzenei tanszak vezetője, szakíró… – és a sort még hosszan lehetne folytatni.
Miért vagyunk, s miért kell itt lennünk?
Húsz éve a ferences misszió Kárpátalján A határon túl élő magyarok sorsa kettős nyomorúságra volt ítélve 1990-ig. A „szocialista” országokbeli kisebbségi lét – akár Romániában, Csehszlovákiában vagy a Szovjetunióban – önmagában megpróbáltatást jelentett, ugyanakkor idehaza ezekről a magyarokról nem illett tudni.