Az Olvasó írja

Volt, aki személyesen is hallotta szavalni; volt, aki fölolvasta sorait, amelyet a pap költő maga írt be az általa őrzött emlékkönyvbe. Az idézet így szól: Magyarország, mint család, / Az egész emberiség, mint még nagyobb család, / Mennyország, mint végtelen család, / s én is ott legyek! (Mécs László (1942. – június)

A költő életútjának rövid ismertetése után tizennégy költeményét olvasták fel a közreműködők: orvos, tanár és diák. Szerepelt köztük a Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld, a Vád- és védőbeszéd, az Anya kell, továbbá A királyfi három bánata, a ,Fényt hagyni magunk után, és még sok más szép költemény. A műsort – egy orvosnő és két diáklány közreműködésével – Vivaldi, Schubert, Schumann, Mozart és Bach művei tették még színesebbé. Mécs László valóban fényt hagyott maga után tartalmas és gyönyörű költeményeivel.

Horváth Istvánné
Hegyi Éva

 

 

Erős iskola?

Szülők és pedagógusok körében igen gyakran elhangzik az „erős iskola” kifejezés. Hogyan is állunk „iskolaerő” dolgában? Mitől erős egy iskola? Egyáltalán, miért fontos, hogy egy iskola erős legyen? Vajon nem lenne elegendő, ha „csupán” a jóság kritériumát elégítené ki? Nem úgy van-e, hogy azokban az iskolákban, ahol kevésbé erőlködnek-erősködnek ama bizonyos tudásátadás dolgában, viszont nevelik is a diákokat, világos cél felé vezetik őket, ott az eredmények is sokkal jobbak? Ott a fiatalok valóban fejlődnek, azaz valóban nevelődnek és valóban okosodnak. Nem úgy van-e, hogy ahol nemcsak számokat és információkat vernek a felnövekvő nemzedék fejébe, hanem az emberi lélekkel is megfelelő módon foglalkoznak, ott a diákok valóban bontakozni képesek, pozitív irányban? Ott sokkal kevesebb a sérült, deviáns magatartású egyén, és sokkal több a problémákat megoldani tudó, másokkal szolidáris, értelmes életet élő, derűs lelkületű, céltudatos fiatal. Nem arról van-e szó, hogy amikor az „erősséget” kérjük számon az iskoláktól, voltaképpen egy szélsőségesen materialista, embertelen, erőszakoskodó ideológia kiszolgálóivá szegődünk, akaratlanul is?

Végül is egy iskolától senki sem erőmegnyilvánulást vár. Egy iskola legyen értékorientált, a lelki-szellemi valóságra nyitott, a gyerekekkel szembeni elvárásai legyenek reálisak, és nem utolsósorban: egy iskola legyen barátságos. Összefoglalóan: egy iskola legyen jó.

Milinszki Márton
Tát

 

 

Emlékek Werner atyáról

Híre kelt – 1958-at mutatott a naptár -, hogy a máriaremetei kegytemplom csodatévő kegyképéhez teljes alakos Mária-szobor érkezik Lourdes-ból, Werner atya áldott közreműködésével. Az alkalomra a gyerekkórus is lelkesen készült, ám az atya igényességére és szigorára jellemzően – a próbákról való indokolatlan hiányzásaim miatt – kitessékelt a többiek közül. Aztán családlátogatásra is eljött hozzánk. Komolyan beszélt a szüleimmel.

Édesanyám gyümölccsel kínálta, de az atya szerényen elhárította. – Akkor legalább a szebbekből tegyen a zsebébe – kérte anyám. Ezen mindannyian jót derültünk. Jólesett így látni őt, mosolyogva, derűsen.  Werner atya mindig reverendát hordott, sosem láttuk őt papi civilben. Így tűnt fel később a Zeneakadémia környékén is. széles karimájú abbé kalapját viselve a villamoson is. A Mercedes- mise szerzője jó barátja és kortársa Kodály Zoltánnak és Bárdos Lajosnak, jeles művelője pap tanárként, karnagyként, szakíróként és zeneszerzőként a magyar egyházi zenének. Gyerekfejjel ezt még nem érzékeltem, énektanáromként és lelkiatyámként tiszteltem és szerettem őt. Kapcsolatunk lazult ugyan az évek során, ő volt az eskető papunk is. Műszaki ember lett belőlem, de a belém oltott zeneszeretet ma is boldoggá tesz. Nyugdíjas elfoglaltságaim között a kóruséneklés és az alkalmi kántorizálás a legkedvesebb időtöltésem. Szebb útravalót mástól aligha kaptam. Liszt Ferenc-i alkata, hosszú fehér haja, átszellemült arca tudós emberként hatott rám és megragadó volt, már kisgyermek szemmel nézve is.

Szabó János  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.