Olasz Ferenc két kötetben, 770 oldalon tárta elénk hitvalló életművének foglalatát. Az Alsópáhokon született művész filmes, fotós életművének nem „mellékterméke” ez a gyűjtemény, hanem valami nagyon szép a lényegből.
Kêty (Kenti) Szent János áldozópap (December 23.) – A krakkói egyházmegye területén született 1390-ben. A krakkói egyetemen filozófiát és teológiát tanított. Példaképe volt paptársainak és növendékeinek. Később plébános lett, különös szeretettel és figyelemmel viseltetett a szegények iránt. „Csak egyedül Isten volt a szívében és az ajkán” – írta róla XIII. Kelemen pápa. 1473-ban halt meg Krakkóban.
Az Új Ember „családjának”, munkatársi közösségének három évtizeden át volt aktív tagja Keresztes Sándor. A kalotaszegi Magyarókeréken látta meg a napvilágot 1919-ben, hat testvér közül a legfiatalabbként.
Az Országgyűlési Könyvtár Deák-termében mutatták be Murádin Jenő könyvét. A megjelenteket Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke és Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát köszöntötte.
Egyháztörténészek és érdeklődők népes közönsége kísérte figyelemmel december 11-én az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának dísztermében az új magyar egyháztörténelem fontos művének bemutatóját.
Ó, azok a karácsonyok! – Ilyenkor, advent idején mi sem természetesebb számomra, mint a várakozás, a készülődés, így van ez több mint hatvan éve, kisgyermekkorom óta. De ebbe az időskori várakozásba bevillannak mindazok a régi képek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ennyi év és annyi minden után sem fásultam el.
Amikor rohanó adventünk után megállunk karácsonykor, érdemes visszagondolnunk, hogyan is alakult ki az ünnep itt, a nyugati kereszténységben. Kezdetben Rómában a pápa a Szent Péter-bazilikában ünnepelt, éjszakai zsolozsmával, majd misével.
– Az egyház liturgiája mindig azt mondja: ma (latinul hodie) – ma született, ma támadt fel Jézus. A Szentföldön járva nagy áhítattal térdeltem le az angyali üdvözlet és a születés helyén, Betlehemben megcsókoltam a csillagot, Jeruzsálemben a Golgota szikláját.