Somogyország öröksége
Kaposvári kiállítás a százéves megyei múzeum kincseiből Impozáns kiállítás fogadja a látogatót a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban, amelynek jogelődje 1909-ben alakult meg „Somogy megyei Múzeum Egyesület” néven.
Álmodik a múlt: Tanítás az éberségről
Izsép nevű falu volt Baranyában(Magyarizsép, Tótizsép), Zemplén és Liptó megyében, de én a gömöriIzsépről, a mai Zsipről akarok szólni e kép kapcsán, amelynek templomát érdemes felkeresni, hiszen a mai országhatártól nem messze, Rimaszécs mellett található Zsip, ez a balogvölgyi magyar kisközség már a pápai tizedszedők jegyzékében is szerepel Ysyp néven. „Hajdan tartozéka volt a viharos … Olvass tovább
Európa
Elhunyt a kommunista diktatúrát túlélő albán püspök – Albániában, a shkodréi székesegyházban temették el Zef Simoni püspököt, aki február 14-én halt meg nyolcvanévesen. Zef Simoni 1928 decemberében született, harminchárom éves korában szentelték pappá, és 1992-ben II. János Pál nevezte ki püspökké.
Vatikán
Francis Arinze bíboros a vatikáni lelkigyakorlatról – A március 7-én véget ért vatikáni nagyböjti lelkigyakorlat témája: A pap találkozik Jézussal és követi őt.
Megöltek egy papot Johannesburgban
Lionel Sham atya múlt év március 6-án tűnt el, holttestére december 8-án találtak rá.
A II. vatikáni zsinat visszavonhatatlan
Ülésezett a német püspöki konferencia – A német püspöki konferencia március 2-tól 5-ig először tartott ülést Hamburgban, ahol a katolikusok kisebbségben vannak.
A délkelet-európai püspökök Szent Pál nyomában
Szent Pál apostol születésének második millenniuma alkalmából Törökországban tartották március 3-tól 8-ig a délkelet-európai püspöki konferenciák elnökeinek kilencedik találkozóját, melynek témája a „keresztény identitás egy többkultúrájú és többnemzetiségű világban” volt. Dimitriosz Szalachasz görögországi exarcha megállapította, hogy a globalizáció, a laicizmus, a szekularizmus jelenléte kihívás mind az ortodox, mind a katolikus hívek számára. Az ortodox egyház … Olvass tovább
ÉLŐ EGYHÁZ
EU
A bencés prímás-apát a pápáról
P. Notker Wolf bencés prímás-apát (képünkön) a müncheni Süddeutsche Zeitungban cáfolta, hogy XVI. Benedek pápa szakítani akar a II. vatikáni zsinat tanításával. Végül is Joseph Ratzinger fontos zsinati szakértő volt. A pápa szándéka, hogy jobban beágyazza az egyházi hagyományba a zsinat tanítását. A szakadár tradicionalista püspökök kiközösítésének feloldása nem jelent mást, mint az egyházzal való kiengesztelődésükért folytatandó párbeszéd kezdetét.
Pöttering a muzulmán országok keresztényeiért
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a német katolikusok és evangélikusok szociálpolitikai hamvazószerdáján hangsúlyozta, hogy a kultúrák párbeszéde nem lehet egyirányú. Ne csak a muzulmánok imádkozhassanak nálunk mecsetekben, hanem a keresztények is imádkozhassanak templomaikban a muzulmán országokban.
A délkelet-európai püspöki konferenciák elnökeinek zarándoklata
A főpásztorok kilencedik találkozója és zarándoklata Szent Pál nyomában március 3-tól 9-ig tartott. Nyolc püspöki konferencia képviseltette magát: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Moldávia, Románia, a Szent Cirill és Metódról elnevezett nemzetközi püspöki konferencia, valamint Törökország.
A találkozón részt vett Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke, valamint Josip Bozanic bíboros, a szervezet alelnöke, továbbá Aldo Giordano prelátus, a Szentszék Európai tanács melletti állandó megfigyelője is. A CCEE által kezdeményezett találkozó házigazdája Luigi Padovese püspök, anatóliai apostoli helynök, a törökországi püspöki konferencia elnöke volt. A tanácskozás Iskenderumban, Kelet-Anatóliában kezdődött március 3-án Padovese püspök előadásával a törökországi keresztények és a katolikus egyház helyzetének bemutatásával. Március 7-én Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét az isztambuli katolikus közösség részvételével a helyi katolikus székesegyházban. Az összejövetel középpontjában a keresztény identitás témája állt. A Pál apostol által kétezer éve felkínált modellből indultak ki a résztvevők. Az apostolnak egy multikulturális és sokvallású közegben kellett prédikálnia, hozzájárulva ezáltal a keresztény identitás építéséhez. A püspökök tehát megvizsgálták a keresztény öntudat mai helyzetét a délkelet- európai országokban. A zarándoklat során látogatást tettek Antiochiában, Pál apostol három útjának központjában, valamint Szeleuciában, hogy megtekintsék az ókori kikötő romjait, ahonnan Pál első útjára indult Krisztus után 43-ban. Március 6-án a résztvevők Tarsus-ba, Pál szülővárosába utaztak. Március 7-én a délkelet-európai püspöki konferenciák elnökeit fogadta I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárka, és a főpásztorok részt vettek egy ortodox vecsernyén.