Könyvespolcra: Felelősségünk a teremtett világért

A sürgető aktualitás szerencsére nem felszínességgel, hanem elmélyült, átfogó munkával párosult, melyet a probléma kiterjedtsége és komplexitása amúgy is indokol. Az alapvetően négy fő részre tagolható dokumentum bevezetésében már megfogalmazódik egy kulcsfontosságú gondolat: az ökológiai válság mindenekelőtt korunk emberének szellemi, lelki válsága. A körlevél első része a természettudományos fejlemények rövid értékelését végzi el. A továbbiakban a katolikus egyház állásfoglalását olvashatjuk a teremtés önértékéről, az ember istenképmási szerepéről, valamint az Úr által adott élet áldásként való értelmezéséről. Az emberi felelősség a „művelje és őrizze”; intésből fakad, és az ószövetségi ember világképének szerves részét képezte. A körlevél az Újszövetségből az evangéliumok teremtésképének realisztikusságát, majd Pál levelei nyomán a teremtés radikális istenközpontúságát emeli ki. A dokumentum természetesen egyházunk társadalmi tanításába ágyazva is bemutatja az ökológiai problémát, kiemelve az etikai következményeket. A harmadik részben közgazdasági, társadalomszervezési dilemmákkal és alternatívákkal találkozunk. Végül pedig konkrét javaslatokon keresztül buzdít minket a püspöki konferencia: imádkozzunk, de tegyünk is a válság megoldásáért. A körlevél a kapcsolódó tanulmányokkal együtt az interneten is megtalálható egy ízléses, folyamatosan bővülő honlapon, www.teremtesvedelem.hu címen.

Egyházunk korszerűségét és nyitottságát jelzi, hogy állást foglal, és utat kínál tagjainak. Érdemes megfogadnunk a tanácsát, és nem árt észben tartanunk, kitől kaptuk megőrzésre életünket és a Földet.

(Felelősségünk a teremtett világért – A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a teremtett világ védelméről, Szent István Társulat, Budapest, 2008)