1989 – A változás éve

Az első rész előadói Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Bogdan Lis lengyel politikus, a gdanski Szolidaritás Alapítvány elnöke, valamint Markus Meckel, az NDK volt külügyminiszterei voltak. Jeszenszky Géza történelmi és politikai oldalról közelítette meg a ‘80-as évek végét, amely egyben a kommunizmus bukását is jelentette. Bogdan Lis, aki a Szolidaritás alapító tagja volt, kiemelte: semmiféle változást nem hozhat létre csupán egy párt vagy mozgalom akkor, ha nem élvezi a nép bizalmát, támogatását. Markus Meckel azt sürgette, hogy Európa nemzeteinek meg kell ismernie egymás történelmét, hiszen e nélkül az ismeret nélkül nem alakulhat ki a közös európai identitás. Beszélt emellett a vallások szerepéről a rendszerváltozás során, hiszen míg Lengyelországban a katolikus, addig Németországban az evangélikus vallás vállalt moderátor szerepet a különböző kerekasztal-tárgyalások pozitív kimenetelében.

A Nyugat szemszögéből nevet viselő előadáspanelben történelmi, illetve sajtótörténeti szempontból beszéltek az előadók a rendszerváltozásról. Domenico Cacciamo olasz történész az olasz lapok szemszögéből, azokból vett szemelvényekkel mutatta be a közép-európai változások visszhangját. Különösen a lengyel helyzettel foglalkozott, hiszen mint mondta, a legszembetűnőbb változás a L’Unita kommunista lapnak az volt, hogy a lengyelországi katolikusok képesek voltak nyitni a kommunista párt felé, és ez a nyitás eredményezte aztán a kommunizmus megdöntését is. Szerinte „kelet a katolicizmussal tudja befolyásolni nyugatot, nem pedig fordítva” – hangsúlyozva ezzel a lengyel események példaértékét. Keith Hamilton brit diplomáciatörténész előadásában a Margaret Thatcher vezette brit kormány és a volt kommunista országok kapcsolatáról beszélt, hiszen mint mondta: „Kelet-Európa nem hagyható magára: az ott végbemenő változások egész Európára hatással vannak”

A nagykövetségek szemszögéből című rész előadói olyan diplomaták voltak, akik személyesen élték át 1989 eseményeit, ezért főleg személyes élményeket idéztek fel, de fontos háttéreseményekről is hallhattak az érdeklődők. A diplomaták akaratlanul is összehasonlították Magyarország akkori és mostani helyzetét. Gregory J. Dorey brit nagykövet szerint „politikai okok miatti társadalmi polarizálódás” folyik itthon, valamint az ország minden tekintetben másokra figyelve akar versenyezni ahelyett, hogy a saját problémáira fókuszálna. Természetesen örömének adott hangot amiatt, hogy Magyarország tagja lett számos nemzetközi egyezménynek és összefogásnak, valamint pozitívnak értékelte a ‘89 óta tartó privatizációt is. Alexander Arnot 1985 és 1989 között volt moszkvai nagykövet, majd hazánkban képviselte a Német Szövetségi Köztársaságot. Beszédjében elmondta, milyen változások mentek végbe a Szovjetunióban, amelyek Gorbacsov hatalomra kerülése után egyre több lehetőséget adtak a tagállamok függetlenedési folyamatainak. Érdekes megfigyelést tett a magyar változásokra vonatkozóan, hiszen szerinte itthon nem annyira a nép, mint inkább a maroknyi gondolkodó értelmiségi volt a rendszerváltás igazi előmozdítója.

1989 változásairól, a kommunizmus bukásáról szólva nem lehet figyelmen kívül hagyni II. János Pál pápát, akit beszédjében Jeszenszky Géza is megemlített. Lapunk kérdéseire válaszolva elmondta: „Isteni gondviselés az, hogy olyan embert választottak pápának, aki egy kommunista országból érkezett”. Ezek után a magyarországi, 1991-es látogatásáról beszélt, amelynek egyik előkészítője volt, ezért ‘91 márciusában magánkihallgatáson vehetett részt Rómában. „Elmondtam a Szentatyának, mi foglalkoztat minket, magyarokat. Különösen kiemeltem a határon túli magyarok ügyét, ahol akkor még súlyosabb volt a helyzet. Biztosak lehettünk abban, hogy a Szentatya a maga eszközeivel támogatni fog minket. Látogatásaival azt üzente: az adott keretek között is van remény. Nem szabad félnünk, hanem nekünk mindenképpen tisztességesen kell viselkednünk.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..