Megnyílt helyett: megtárult. Befejezettség és folyamatosság. Ellentmondás? Mint ahogyan minden, Jézus életében. A szentség dialektikája. Mert nem földi, hanem égi dimenziók a „határai”…

1889. április 15-én hunyt el Damian de Veuster belga misszionárius, akit XVI. Benedek pápa idén ősszel fog szentté avatni. A fiatalon elhunyt szerzetes a Csendes-óceán térségében olyan feladatot vállalt, amire kevesen képesek. Szerzetesi szolgálatának utolsó állomása Molokai, a leprások szigete lett, ahol nem csupán az európai hittérítők feladatát látta el, hanem teljes sorsközösséget vállalt a rábízottakkal.

Százharminc éve halt meg Szent Bernadett – Tavaly, a lourdes-i jelenések százötvenedik évfordulója kapcsán meghirdetett jubileumi évben számtalan rendezvényt, zarándoklatot és tudományos konferenciát szerveztek – és közben Szent Bernadettre is emlékezett az egyház. Most ismét rá tekintünk, hiszen április 13-án lesz halálának százharmincadik évfordulója.

A domonkos nővérek hódmezővásárhelyi missziója – „Az államhatalom mindenképpen föl akart számolni minket, de a Jóisten velünk volt, és megúsztuk. Óriási szerencsénk volt, hiszen mindig megtudtuk, hogy mit akarnak, ezért amikor tudomásunkra jutott, hogy Újvárost figyelik, akkor elmentünk a Tabánba, amikor a Tabánt figyelték, akkor átmentünk a Béke-telepre, ha azt kezdték figyelni, akkor Susánban gyűltünk össze” – emlékezik Majoros Armella domonkos nővér az 1950-es évekre.

Az esztergomi bazilikában 1989. február 11-én, szombaton Paskai László bíboros püspökké szentelte Dékány Vilmost, Várszegi Asztrikot, Takács Nándort, Mayer Mihályt és Ács Istvánt. Nem sokkal ezután, április 12- én Takács Nándor segédpüspök vezetésével, első alkatommal gyűltek össze az 1950-ben működésüktől megfosztott szerzetesrendek elöljárói, hogy az újjászerveződés lehetőségeiről és feladatairól tanácskozzanak. Az azóta nyugállományba vonult székesfehérvári főpásztort, Takács Nándort kértem, mondja el, miként jött létre és zajlott le ez a találkozó.