Szent Bertalan apostol (Augusztus 24.) – A tizenkét apostol egyike, akiről nagyon keveset tudunk. Keleten és nyugaton egyaránt a IX-XI. századtól kezdve Natánael személyével azonosítják, akit Jézus „igaz izraelitának” nevezett.
A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a máriabesnyői kegyszobor megtalálásának kétszázötvenedik évfordulóját.
A litánia hosszú múltra visszanyúló, közkedvelt imaforma. A kifejezés a görög litaneuó, könyörgök szóból származik. Bár sokszor egyedül is imádkozzuk, ez alapvetően egy közösségi ima. Már Szent Pál apostol is biztatja Timóteust, hogy végezzenek könyörgést minden emberért, majd néhányat külön is említ (vö. 1Tim 2,1-2). S bár magáról a konkrét imaformáról ő nem szól, mondhatjuk, hogy története visszanyúlik az ősegyház korába.
Főpásztoraink 1994. augusztus 23-án kötelességüknek tartották, hogy levéllel forduljanak az új miniszterelnökhöz, Horn Gyulához. A tavaszi választáson földcsuszamlás-szerűen győztes szocialista-liberális kormányzat a magyar katolikus társadalomban joggal ébresztette fel a „visszarendeződéstől” való félelmet, hiszen még igen rövid és ellentmondásos volt a szabad, demokratikus politikai és gazdasági újrakezdés 1990-től.
A honfoglalás ezredik évfordulójára, 1896-ra a Hősök terén felépült a képzőművészeti kiállításoknak otthont adó Műcsarnok.
Életünk legfájdalmasabb pillanatai közé tartozik, amikor rádöbbenünk, hogy csalódnunk kell valakiben, akit addig jónak, igaznak, hitelesnek tartottunk, akit szerettünk. Legtöbbször azonban nem is annyira másokban, mint saját elképzeléseinkben csalódunk. Én úgy gondoltam…
Trautwein János és Kanter Károly – Az ország egyetlen temploma, ahova bármikor betérünk, az Oltáriszentség kint van az oltáron. Az Örökimádás- templom, a hozzá kapcsolódó zárda és a Központi Oltáregyesület székháza Budapest egyik legforgalmasabb pontján, az Üllői úton található.
Kétszázötven éve született a nyelvújítás vezető alakja – „…ha valahol a Jó gyökeret vert, ott mindig a Szép készítette az utat.” Ezt a Kazinczy-idézetet választotta a Petőfi Irodalmi Múzeum tárlatának mottójául, amelyet a költő, író, műfordító, könyvkiadó, lapszerkesztő, nyelvújító kétszázötvenedik születésnapjára rendezett meg. 1925-ben a soproni művészettörténész, Csatkai Endre bölcsészdoktorijának hasonló témát választott: Kazinczy és a képzőművészetek.