Kazinczy és a képzőművészetek

A dolgozat stilisztikailag javított változatát 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportja adta ki. A doktori dolgozat megírása és a kiállítás megrendezése között közel nyolcvanöt év telt el, így jelen sorok írója kíváncsian lépte át a Károlyi-palota küszöbét: vajon a kiállítás tud-e meglepetéssel szolgálni számára? Talán nem érdemes késlekedni a válasszal sem: igen, tud. Noha a Petőfi Irodalmi Múzeum egytraktusos elrendezése nem éppen ideális kiállítási miliőt teremt (az állandó kiállítás után Székely Aladár és Ovidius fogja közre a magyar Goethét), mégis az anyag jól lehatárolt, koncepciója nyilvánvaló, integrált múzeumpedagógiával és látványelemekkel rendelkezik. A Csatkai és E. Csorba Csilla által vezetett intézmény célja közös: bemutatni Kazinczynak a művészetek különböző ágaira vonatkozó reflexióit. A kronológiát vezérfonalul választó kiállítás három terme hét szekcióra oszlik, amelyekben (mily kivételes) nemcsak számítógépes látványproduktumokat, hanem műtárgyakat is láthatunk. Az alkotások három fő forrásból érkeztek: egyrészt a saját gyűjteményből, másrészt a Magyar Nemzeti Múzeumból, illetve harmadrészt – talán a legfontosabb – a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának raktáraiból. S ha már műtárgyak… A Petőfi Irodalmi Múzeum egyik nagy érdeme, hogy lassan már egy évtizede el tudja fogadtatni a látogatókkal azt, hogy az érzékeny grafikai lapokat másolatban állítják ki. A látványos, kitűnően megrendezett tárlat felett érzett örömet még jobban növeli az a tény, hogy Goethe egy geológiai érdeklődés szülte rajza mellett kiállították Rombauer Jánosnak a hotkóci kastély kertjét ábrázoló tábláját is. A felvidéki festő egyik első műve lehet ez a huszonnégy képmezőre osztott festmény, amelyet 1803-ban a tulajdonos, Csáky Emánuel megrendelésére készített el. A kitűnően dokumentált múltú hotkóci kastély előkelő szerepet foglal el a kerttörténetben: Csáky még csak egy barátjának címzett költői levélben írt szépségeiről, ám a később idelátogató Kazinczy már a Hazai Tudósítások lapjain a széles nagyközönségnek számolt be a kertről. Éspedig elsőként a magyar művelődéstörténetben…

(A kiállítás 2010 februárjának végéig tekinthető meg.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..