Rév
Ha a Földanya méhét
rejtő ölébe kuporodva fölnézel
a mindenséggel örök égre,
borzongva érzékelheted
a végtelenbe hányódó
„semmi-létedet”.
A havas tarkály
A mindenfelé előforduló tarka lepkék között a tarkályok – nálunk az Euphydryas és Melitaea géniuszok képviselik őket – a nagy hódítók közé tartoznak. Az egész északi féltekén megtalálhatók, a sarkkörtől le egészen az Atlasz-hegységig, megvannak a Himalája vidékén, akárcsak az amerikai Sziklás-hegység és az Andok füves pusztáin. Egyik szép fajukkal nyár elején a stájerországi Grimming havasán találkoztunk.
Az Esztergomi Keresztény Múzeum kincsei: Nyárbúcsúztató
Szénaboglya, előtte gyermekét szoptató fiatal anya, a háttérben egy csikós három lóval és a mindent betöltő napfény… Lotz Károly ezen festménye a Nyár címet viseli.
Hírek
Papok és szüleik Rábakéthelyen – Szombathelyi egyházmegyés papok és szüleik, a kísérőkkel együtt hatvanöten zarándokoltak augusztus 22-én a Szentgotthárdhoz közeli Rábakethelyre, a Brenner János vértanú emlékére emelt Jó Pásztor-emlékkápolnához, ahol Veres András szombathelyi megyéspüspök mutatott be szentmisét. Idén harmadik alkalommal rendezték meg a zarándoklatot.
Könyvespolcra: Megszentelő szerelem
Nem az a baj, hogy a mai világ a szex jegyében él, hanem az, hogy ez a harsogó szexualitás végtelenül önző, öncélú, pillanatnyi ösztönös érzelmeket kielégítő, ezért romboló és megalázó.
A szexualitás Isten adománya, ebből eredendően a megszentelt házastársi szerelem és annak gyümölcse, a gyermek, az Atya, a Fiú és a Szentlélek egymás iránti kifogyhatatlan bensőséges szeretetközösségét mintázza.
Ökumenikus kántortalálkozó
A Magyar Egyházzenei Társaság és az Evangélikus Kántorképző Intézet szervezésében augusztus 23. és 25. között Fóton orgonakurzust és ökumenikus kántortalálkozót tartottak.
Köztünk járó hagyomány
Mesterségek Ünnepe – huszonharmadszor – Augusztus végén évről évre – az idei volt a huszonharmadik alkalom –varázslat történik a budai Várban: a Mesterségek Ünnepén egészen más világ öleli körül az arra járót, mint amit a modern világban megszokott. Valóban varázslat ez, mert mindig elbűvölő, ha a tömegtermelésre beállított, személytelenné vált, agyongépesített mindennapokat kicsit a hátunk mögött hagyva beleszippantunk a hagyományok, a kézművesség, a népművészet, egyáltalán az emberléptékű munka és kikapcsolódás ezerillatú levegőjébe.
Visegrád millenniuma
A Dunakanyar gyöngyszemének tartott Visegrádon gazdag programsorozattal emlékeztek meg a város alapításának ezredik évfordulójáról augusztus 19-29. között. Egy 1009-ből származó oklevél említi először a „magas vár” jelentésű Visegrád települést. A régészeti leletek szerint azonban már az újkőkorban is, a bronzkortól kezdve pedig folyamatosan lakott terület volt a folyópart környéke. A rómaiak, Nagy Constantin uralkodása idején erődöt emeltek a Sibrik-dombon. Ez a castrum volt a Duna menti limes legjelentősebb építménye. A város több helyén még ma is láthatóak római emlékek.