Köztünk járó hagyomány

Ezúttal a kosaras mesterség volt a négynapos rendezvénysorozat fő témája. Az pedig – a külvilágtól szintén csodával határosan eltérő módon – a béke üzenetét hordozta ebben az esztendőben is, hogy az Erdélyből és a Vajdaságból érkező határon túli magyar kézművesek mellett Európa több pontjáról (Finnországból, Szlovéniából, Lengyelországból és Szlovákiából) is jöttek mesterek Budára. A rendezvény díszvendége Franciaország volt. A sok tekintetben átalakult, de mindmáig elevenen tartott néphagyomány képviselői nemcsak a kézművesség, hanem a zene és a tánc örökségéből is bemutatták a ma számára megőrzött kincseiket. A Mesterségek Ünnepének kihagyhatatlanul fontos részét jelentik a gyermekfoglalkozások. Több helyszínen játszóház várta a gyerekeket, és különböző mesterségekbe kóstolhattak bele, így a nemezelésbe, gyékényszövésbe, rongybabakészítésbe, madzagszövésbe, bőrözésbe, papírmerítésbe, agyagozásba vagy a korongozásba. Azt pedig különösen tanulságos volt látni, hogy igencsak népszerű mókának bizonyult a kukoricamorzsolás a kicsinyek számára. Persze valahogy nekik is ki kell pihenniük a technikai civilizáció egész éves terheit… E feltöltődésre jövőre is ígérkezik egy biztos program: a huszonnegyedik Mesterségek Ünnepe.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..