A székesfehérvári egyházmegyének kötelessége Prohászka Ottokár püspök lelki és szellemi hagyatékának ápolása – írja a Prohászka-tanulmányok, 2007-2009 című kötet előszavában Spányi Antal székesfehérvári püspök. 1994-ben kezdődött meg Prohászka „ébresztése”, s a mostani tanulmánykötet az utóbbi három esztendőben a székesfehérvári egyházmegye Prohászka-konferenciáinak előadásait tartalmazza.
A szombathelyi Szent Márton-templomban két XVII. századi sírkő őrződött meg. Az itt látható kép az egyiket, Erdődy Györgyné Batthyány Erzsébet (1619-1674) síremlékét mutatja. Batthyány Erzsébet Batthyány II. Ferenc és Poppel Lobkowitz Éva lánya.
Az Olvasó kérdez – a szakértő válaszol – Sok évvel ezelőtt elhagytam a katolikus egyházat. Különféle más keresztény közösségekhez csatlakoztam hosszabb-rövidebb időre. Most, az életem vége felé, egyre növekvő nyomást érzek a lelkemen, amelytől nem tudok szabadulni. Azt hiszem, a gyónás segíthetne ezen, de azt csak a katolikus egyházban nyerhetem el. Szeretnék tiszta lelkiismerettel gyónni. Vagyis azt kérdezem: járulhatok-e újra, és milyen feltételekkel a bűnbánat szentségéhez? – írja egy idősebb miskolci olvasónk.
Gyümölcsöt adnak, enyhet, levegőt,
ételnek asztal lesznek, testnek ágy.
A határtalant helyben keresők,
gyökerek fent is, lent is koronák.
November 4-én, délelőtt az általános audiencia keretében játszik a Vatikánban XVI. Benedek és a jelen lévő zarándokok előtt a Rajkó Zenekar.
Mindenszentek (November 1.) – Keleten már 380-ban ünnepelték az összes vértanú napját. Nyugaton IV. Bonifác pápa nevéhez fűződik, aki 609-ben megkapta az összes pogány isten tiszteletére épült római Pantheont, és május 13-án felszentelte Mária és az összes vértanú tiszteletére. III. Gergely pápa (731-741) a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette. IX. Gergely pápa (827-844) helyezte november 1-jére az ünnepet.
Szép film a Tréfa, Gárdos Péter legutóbbi alkotása, amelyet a közelmúltban mutattak be a hazai mozik. Szép, s legfőbb értékének csakugyan az ifj. Seregi László rögzítette képei, fényei és árnyai látszanak, mert egyébként kissé erőtlenre sikerült e lírai hangvételű, el-elmélkedő történet.
„Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.” (Mt 19,24). Megdöbbent ez a mondat? Jézus semmit sem mondott véletlenül. Komolyan kell tehát vennünk ezeket a szavakat, ne próbáljuk tompítani a jelentésüket! Próbáljuk inkább megérteni Jézus viselkedése alapján, mit is akart mondani, hogyan is viselkedett ő a gazdagokkal! Jómódú emberekkel is barátkozott. Zakeusnak, aki csak a vagyona felét ajándékozta oda, ezt mondja: ma üdvösség köszöntött e házra.