Családok az élhető társadalomért
Karácsonyi levél… – …a családokhoz, a házaspárokhoz, a családokat szerető szerzetes- és paptestvérekhez, és mindenkihez, aki a család és az élet mellett áll.
Ünneplés helyett hálaadás
Vasmise a szatmári papi otthonban – Hatvanöt évvel ezelőtt, karácsony szombatján, az ostrom alatti Budapesten, a Központi Szeminárium kápolnájában Zadravecz István tábori püspök –főpásztoruk felhatalmazásával – öt szatmári diakónust szentelt pappá.
Isten és ember mellett tanúskodva
Száz éve született Halász Piusz – A próféták rendszerint nem népszerű emberek. Mármint az igazi próféták. Lényeglátásuk többnyire kényelmetlen számunkra – tágasságuk belülről feszegeti szűklelkűségünk abroncsait.
Milyennek látjuk őket?
Teszt a papság évére – Szeretjük és értékeljük-e papjainkat? – erre a kérdésre kereste a választ José Ignacio Munilla spanyol püspök. Hívei számára tesztet állított össze, amelyet a közelmúltban a Zenit című nemzetközi katolikus hírügynökség is közzétett. Sokak szerint a papság éve csupán klerikális esemény, a szűken értelmezett egyház belső ügye. Ez azonban nem így van – fogalmazott Munilla püspök –, hiszen amikor egy pappal találkozunk, hosszasan elbeszélgetünk vele, vagy akár csak rátekintünk, az Istennel találkozás hiteles vágya is eltölthet bennünket. A papságról alkotott mindennapi képünk a hivatások alakulására is hatással lehet. Hiszen a lelkipásztorok személyét és munkáját megbecsülő, szeretetteljes hozzáállás hivatásokat ébreszthet. Az alábbiakban közöljük a papságról szóló teszt magyar fordítását. Kitöltve mindnyájan képet kaphatunk arról, milyen helyet foglalnak el életünkben a klerikusok.
Ruténföld apostola
Boldog emlékű Konstancia – Az elfeledett Árpád-házi hercegnőről és királynőről régi lengyel, halicsi, valamint magyar krónikák is szólnak. Egy fiatal krakkói történész, Piotr Stefaniak kétnyelvű (magyar-lengyel) tanulmányt írt a hercegnőről.
„Művelt, tehát veszélyes…”
Melocco János, a magyar katolikus újságírás mártírja – „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Az emberiség Megváltójának szavai ezek, azon az utolsó vacsorán, amikor barátaitól búcsúzott. Azt is megmutatta, mit kell cselekedni: mindhalálig hűséges volt ahhoz a küldetéshez, amelynek célja az volt, hogy mindnyájunkat megtanítson az emberi lét Istentől akart igazi szépségére, nagyságára és mélységére. Akik követték ezen az úton, azokat a századok során rendszeresen kemény üldözések érték. Így volt ez a kereszténység első századaiban, majd világszerte ismét a XVII. századtól kezdve. S így volt ez a mögöttünk hagyott XX. században is.
Az élet ígérete
A karácsonyfa és jelképei – Ma már el sem tudjuk képzelni nélküle az ünnepet, pedig – bár eredete, szimbolikája régre nyúlik vissza – a karácsonyfa-állítás az egyik legfiatalabb karácsonyi szokásunk. Európa-szerte, így hazánkban is, illetve a tengerentúlon csak a XIX. század folyamán terjedt el. A fa minden kultúrában különleges helyet foglal el – évente megújuló lombja az újjászületést, míg földbe kapaszkodó gyökerei és magasba törő koronája a földi és az égi szféra összekapcsolódását jelképezik.
„Mikor lesz béke és derű?”
Karácsony a magyar irodalomban – A világtörténelem legnagyobb, központi eseménye a megtestesülés. Jézus Krisztus, a második isteni személy születése a művészetek, a zene, a képzőművészet és az irodalom századok során újra meg újra visszatérő témája.