Az elmúlt évtizedek technikai vívmányainak hétköznapivá válásával egyfajta kulturális forradalom tanúi lehetünk a társadalomban és a tudományok területén egyaránt. A gyors fejlődés következtében a gondolkodásmód és a szokások átalakulása akár egy évtizeden belül is végbemehet.
Törvényt hoztak a vallásszabadságról (3.) – A lelkiismereti és vallásszabadságról húsz éve meghozott, 1990. évi IV. törvény kapcsán arról érdeklődtünk, mennyiben sikerült a törvényben megfogalmazott lehetőségekkel élve – a missziós parancsnak megfelelően, az evangélium szellemében – helyreállítani, illetve kiszélesíteni az egyház életét az elmúlt húsz évben.
Törvényt hoztak a vallásszabadságról (3.) – A lelkiismereti és vallásszabadságról húsz éve meghozott, 1990. évi IV. törvény kapcsán arról érdeklődtünk, mennyiben sikerült a törvényben megfogalmazott lehetőségekkel élve – a missziós parancsnak megfelelően, az evangélium szellemében – helyreállítani, illetve kiszélesíteni az egyház életét az elmúlt húsz évben.
Hétköznapi apológetika – Újra és újra megfogalmazódnak vádaskodások a médiumokban a katolikus egyház, a Vatikán és személy szerint XII. Piusz pápa szerepével kapcsolatban: mondván, a II. világháború éveiben, illetve a megelőző időszakban nem emeltek szót az ártatlanok védelmében. (Legutóbb a római zsinagógába látogató XIV. Benedek pápa előtt is ezt a véleményt hangoztatta az egyik meghívó, a helyi zsidó hitközség elnöke.) Dominik Burkard würzburgi egyháztörténész, a téma tudós kutatója a legújabban előkerült forrásokra is hivatkozva tíz pontban foglalja össze a ténye.
Az elmúlt években élénkült az ökumenikus párbeszéd – A Szentatya a január 20-i általános kihallgatáson az ökumenikus imahéttel foglalkozott. Az ökumenikus mozgalom elősegítette az egyházak közötti testvéri kapcsolatokat, és ösztönzést adott a teológiai kutatásoknak. A Szentatya említést tett azokról a fontos találkozókról, amelyek 2009-ben történtek, és amelyek során megvizsgálták az elmúlt negyven évben elért eredményeket, elsősorban az Anglikán Közösséggel, a Lutheránus Világszövetséggel, a Református Világszövetséggel és a Metodista Világtanáccsal. A pápa kiemelte a megigazulás tanáról szóló közös nyilatkozat 10. évfordulójának megünneplését és Rowan Williams canterburyi érsek római látogatását, melynek során megbeszélést tartottak az anglikán közösség sajátságos helyzetéről is. A két egyház közös elkötelezettsége, hogy a kapcsolatok és a párbeszéd tovább haladjon, pozitív jele annak, hogy továbbra is fontosnak tartják az egység keresését.
Danneels bíboros utóda – XVI. Benedek pápa január 18-án elfogadta Godfried Danneels belga bíboros, brüsszeli érsek lemondását. A tisztségéről az Egyházi Törvénykönyv 401. kánonjának első paragrafusa értelmében lemondó főpap utóda André-Mutien Léonard namuri püspök lett. Az új mechelen-brüsszeli érsek megváltoztatja nevét: ezentúl André-Joseph Léonardnak hívják majd. Ezzel a gesztussal Belgium védőszentje, Szent József előtt kívánja kifejezni tiszteletét. Léonard érsek a keresztségben az André nevet kapta. Eddigi második nevét (Mutien) 1991-ben vette fel, amikor a namuri egyházmegye élére került. Ezzel az egyházmegyéből származó szerzetes, Mutien-Marie Wiaux (1841-1917) emléke előtt akart tisztelegni, akit 1989-ben avatott szentté II. János Pál pápa.
Elkészült a pápa Jézus-könyvének második kötete – A Szentatya befejezte Jézus-könyve második kötetének kéziratát. – Ezt Jacob Neusner New York-i rabbi professzornak mondta el, amikor január 18-án magánkihallgatáson fogadta a rabbit és feleségét. A tréfásan a „pápa kedvenc rabbijaként” is emlegetett zsidó történész és teológiaprofesszor elkötelezett híve a keresztény-zsidó párbeszédnek. Ezt bizonyítja az Egy rabbi beszélget Jézussal című kötete, amelyben Neusner, a XX. századi rabbi gondolatban elvegyül a hegyi beszédet hallgató emberek között, és párbeszédet kezd Jézussal. Művére sokszor hivatkozik nagy elismeréssel XVI. Benedek A názáreti Jézus című könyvében. A pápa New Yorkban, a zsinagógában tett látogatása alkalmával már találkozott a rabbi professzorral.
Az október 10-től 24-ig tartó különleges püspöki szinódus témája: „A katolikus egyház a Közel-Keleten: szeretetközösség és tanúságtétel.” Alcíme az Apostolok cselekedeteiből vett idézet: „A hívők sokaságának egy volt a szíve-lelke.” A szinódust előkészítő tanács, szakértők segítségével arabul, franciául, angolul és olaszul fogalmazta meg a vázlatot. A bevezető meghatározza a szinódus célját, hogy megerősítse a keresztényeket önazonosságukban Isten szava és a szentségek által, továbbá megújítsa a helyi egyházak között a szeretetközösséget.