Avagy a felebaráti szeretet lehetősége – A Betegápoló Irgalmasrend jelképében, a gránátalmában számtalan magocskát találhatunk. E „jézusi magok” évszázadok óta jó földbe hullottak. Magyar földön, a betegek szolgálatában egykor tizenhárom kórházat működtettek Istenes Szent János követői.
Konferencia Simone Weilről – Simone Weil születésének (1909) századik évfordulójáról tudományos konferenciával emlékeztek meg január 22-én a Budapesti Francia Intézetben.
A Máltai Szeretetkórház igazgatója – A Máltai Szeretetkórház 1995-óta fogadja a betegeket; jelenleg százhúsz ágyon végzünk krónikus betegellátást, rehabilitációt – mondja Hirling András igazgató főorvos. – Az elmúlt másfél évtized során kialakult gyakorlat szerint az idős polimorbid (sok betegségben szenvedő) beteg mellett egyre több daganatos embert kezelünk egyfajta hospice ellátás formájában. De hozzánk kerülnek például hajléktalanok is, akik agyvérzést kaptak, akiknek alsó végtagjait amputálni kellett…
A cím is jelzi: emlékek birodalmába lépünk. A nyolcvanéves költő, aki korábbi köteteiben közvetlenségével és hadakozó kedvével teremtett és védelmezett fontos nemzeti értékeket és hagyományokat, megcsömörlött a világtól, új, de számára élő tartományban fogalmazza meg egyre bensőségesebb mondanivalóját.
A Vigilia születésnapjára – Háromnegyed évszázad nagy idő, kivált egy folyóirat történetében. A Vigilia most hetvenöt éves. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén jelent meg első száma 1935-ben. Az ünnepre rendelt evangéliumban az idős prófétaasszonyról,
Az ember lelke mélyén ott rejtőzik a transzcendencia utáni vágy, amit belénk oltott a Jóisten, hiszen a maga képére teremtett bennünket. A beteg emberben tehát magát Jézus Krisztust szolgáljuk – mondja Kerényi Lajos atya, aki már több mint fél évszázada viseli szívén a beteg emberek lelkigondozását.
Mi ösztönözné az embert a szavazásra? – Bizonyára sok politikus örülne, ha tudná a választ a kérdésre. A választások alkalmával nekem a rendszerváltás után is az az ellentmondást nem tűrő édesanya jutott eszembe, aki azt ígérte fiának, hogy a vásárban választhat magának egy szép kalapot.
Ugye bosszantó, amikor egy ismerősünk kérdez tőlünk valamit, de nemigen vár a válaszra, hanem ő maga felel helyettünk. Hasonló a helyzet az olyan történetekkel, amelyek nem hagynak kétséget az alkotó véleménye felől, s nem ám finoman utalnak rá, hanem amúgy iskolásan megcsócsálják, majd a szánkba rágják a Mondanivalót. Sikerrel kerüli ki ezt a buktatót Dér András 2002-ben készült alkotása, az egyszerre dokumentarista és bensőséges Kanyaron túl, amely a közelmúltban jelent meg DVD-n, hozzáférhetővé téve a mozikban már rég nem látható filmet.