Független látásmód jellemezte

A neves és kevésbé ismert hazai és külföldi előadók, Simone Weil-kutatók magas színvonalon, ugyanakkor a nagyközönség számára is közérthető módon mutatták be a filozófus alakját. Emmanuel Gabillieri előadásában a cseh filozófus, Jan Patocka és Simone Weil látásmódja közti hasonlóságra igyekezett rámutatni. Mindketten alapos ismerői voltak Platón műveinek, és hasonló elképzeléseik voltak Európa szellemi, intellektuális gyökereiről. Simone Weil életművének gyakran elfeledett irodalmi megközelítéséről szólt Gutbrod Gizella, a Prológust, azt a szövegrészletet elemezve, amelyben a filozófusnő kifejti a katolicizmus iránti vonzódását. „Nem voltam megkeresztelve – vallja önmagáról –, mégis éreztem, hogy térdre kell borulnom az oltár előtt »azon a helyen, ahol megjelenik az igazság«.” Sepsi Mária előadása Simone Weil gondolatvilágának egy másik elemére, az önmeghaladásra világított rá. Pilinszky Jánost idézte, aki nagy tisztelője volt Weilnek. Gyakran emlegette, hogy nem beszél franciául, csak „weili” módon. Massimiliano Marianelli Weil fiatalkori műveiben a mítoszok jelentőségére mutatott rá. Jó néhány írása a mítoszok mesevilágát közelíti. Simone Weil és az álom kapcsolatáról Joël Janiaud tartott előadást. Mint fogalmazott, Weilnél az álom a romantizmus, a monotónia, a rossz és a rémálom szinonimája. A jó a valóság iránti érzék. Az arra való figyelés lényeges eleme a weili gondolkodásnak. Szerinte a nevelés célja, hogy e valóság iránti figyelemre, a rácsodálkozásra vezessen el. Isten maga is odafigyelés, aki mindig komolyan veszi a másikat. Chantal Delsol a politika és Simone Weil kapcsolatáról szólt, akinek független látásmódjával gyanakodva tekintett az intézményesült eszmékre. Visszautasított mindenféle politikai hovatartozást, amely bemerevíti a szabad gondolatot. Michel Narcy előadása nyomán jobban megmutatkozott az a következetes magatartás, amelyből adódóan Simon Weil korának egyetlen politikai törekvésében sem ismert önmagára. Nem tudjuk pontosan, ki is Simone Weil istene – fogalmazott összefoglalójában Vető Miklós, aki kifejezte örömét, hogy Magyarországon, a két nagy misztikus hagyomány határmezsgyéjén tartották meg ezt a konferenciát. A találkozó az Irréguliere (A szabálytalan Simone Weil) című film levetítésével zárult, melynek címe is a filozófusnő eredetiségére utal, aki útkeresését mindig a legmagasabb szintre emelte.