A polgárosodás helye
Ötéves a Művészetek Palotája – Több mint ötezer rendezvény, három és fél millió látogató, a legnagyobb hazai és külföldi sztárok, vezető zenekarok és együttesek fellépései…
A kárhozatról és a boldogságról
Lőcse plébániatemplomának XIV. századi falképei – A Magas-Tátra tövében fekvő Lőcse a Szepesség központja – a Magyar Királyság a XI- XII. században kiépült északi határvédelmének fontos része volt. A tatárjárás 1241-42-ben ezen a tájon is kegyetlen pusztítást végzett.
Öröm segíteni
Sikeres volt az élelmiszer-akció – A világ gazdasági válsága – amelyről annyi szó esik az utóbbi időben – akkor következett be, amikor a magyar emberek jelentős része már amúgy is az elszegényedés felé sodródott. A válság tetézte a bajt: még többen veszítették el állásukat, a forint gyengülése miatt a hitelt felvevőket egyre nagyobb adósságok terhelték, majd az államcsőd elkerülésének kivédésére az előzőeknél is több megszorító intézkedést hozott a kormány. A szegény még szegényebb, a nélkülöző még kiszolgáltatottabb lett.
Az áldozatokért – és az igaztalanul megvádoltakért
A szolidaritás keresztútja Székesfehérváron – A keresztény ember kötelességének érzi a bajba jutottak megsegítését. Segít pénzgyűjtéssel, élelmiszer-támogatással, de segíthet az imádság erejével is. Spányi Antal székesfehérvári püspök Szent József ünnepére, a helyi székesegyházba hívta a bajbajutottak sorsát szívükön viselő híveket, hogy a szolidaritás keresztútját járva, lelkükben megtapasztalhassák az emberrel együtt szenvedő Krisztust, s a Krisztussal együtt szenvedő ember kálváriája. Azért is különösen fontos szót ejteni erről, mert manapság hírügynökségek sokasága verseng a hírközlés elsőbbségéért.
Ne szégyellj hát tanúságot tenni
Plébániai misszió Pápán – Hatvannyolc év elteltével ismét misszió volt Pápán, a Szent Anna-plébánia területéhez tartozó városrészeken. Március 18. és 21. között a hazánkban élő, különböző nemzetiségű – de magyarul jól beszélő – verbita atyák, szerzetesek, nővérek és kispapok érkeztek a városba. A misszió küldetés, amelynek célja most az újraevangelizálás volt: hogy megismertessék az emberekkel a katolikus hit sokszínűségét, szépségeit, hogy közelebb vigyék a még távollévő embereket is Krisztushoz.
Az Olvasó írja
Ha nem marad el az erkölcsi nevelés – Amikor Sólyom László megbízta a „bölcseket” azzal, hogy dolgozzák ki a boldogabb jövőbe vezető utat, nyilván nem arra gondolt, hogy meghatározzák, mikor érkezik el a boldogabb jövő, mert Petőfi szavaival élve, soha nem mondhatjuk el, hogy „itt van már a kánaán”.
Könyvespolcra: A politika eszménye – az ember drámája
Könyv Varga Béláról – Varga Béla kiemelkedő alakja a huszadik századi magyar politikai életnek. Ő volt az, aki 1990. május 2-án elsőként szólalt fel az 1947 után először szabadon választott parlamentben – mint az egykori Nemzetgyűlés le nem mondott elnöke –, ezzel adva át a jogfolytonosságot. Kevés szó esik páter Varga Béláról, aki a politizálást keresztényi alapon gondolta el és valósította meg. Világosság és hűség Varga Béla papi és emberi útjának a legszembetűnőbb jegyei – írja róla a könyv kapcsán egyik méltatója.
A magyarság sorsáért érzett aggodalom vitte el
Serédi Jusztinián bíboros hatvanöt éve hunyt el – „Serédi háború alatti politikai szereplésének ismertetése során Meszlényi Zoltán mondataiból megismerjük a korszak drámai feszültségét. A magyarság sorsáért érzett aggodalom és mindenfajta rasszizmus és kollektív felelősségre vonás elutasítása a katolikus hit nevében – ezek jellemzők maradtak Serédi magatartására” – mondta Erdő Péter bíboros, prímás tavaly a Szent István Társulatban tartott előadásában, Serédi Jusztinián születésének százhuszonötödik évfordulóján. Boldog Meszlényi Zoltán kéziratos Serédi-életrajzának mondataira utalva.