Felépült a test és lélek temploma

Szerző:

Húsz éve rakták le az alapkövet Gazdagréten – A rendszerváltozás kampánycsendjében, 1990. március 31-én ritka eseményre került sor Budapesten. A fővárosi és kerületi tanács képviselőinek jelenlétében Paskai László bíboros a gazdagréti lakótelepen egy templom alapkövét rakta le. Lipp László szervező lelkész álmodta meg, hogy a városnyi embert befogadó lakótelep nyugati oldalán épüljön meg a Szent Angyalok temploma, mely a helyi hívek lelki élete mellett a városba autón érkezőknek is hirdethetné a főváros lakóinak keresztény hitét.

Két tölgyfa, egy gyökérrel

Szerző:

A lengyel-magyar barátság napja Óbudán – Bármilyen meglepő is, a történelmi lengyel-magyar barátság napja fiatal ünnep. Előzménye a Győrben 2006 márciusában tartott lengyel-magyar emlékmű felavatása, illetve a lengyel és magyar testvérvárosok találkozója volt, amelynek keretében aláírták az emléknapot szorgalmazó Győri Nyilatkozatot. Ennek köszönhetően a budapesti és a varsói országgyűlés március 23-át hivatalosan is a két nemzet összetartozásának ünnepévé nyilvánította.

Kommunikációs eszközök a teljesebb tudásért

Szerző:

Fejlesztések a Pázmány-egyetemen – A Pázmány Péter Katolikus Egyetem sikeres pályázatot nyújtott be a Közép-magyarországi Operatív Programon belül. A több éve kezdődött projekt eredményeként így lehetőség nyílik a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra és az infokommunikációs technológia fejlesztésére. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az egyetem karai közti kommunikáció összekapcsolása és bővítése. A katolikus egyetem karai szétszórtan helyezkednek el: Budapesten, Piliscsabán és Esztergomban, s ez a tény eddig megnehezítette a közös munkát, de az új infokommunikációs eszközök segítségével ez úgy zajlik majd, mintha egy helyen lennének.

Ajándékként kéthetente

Szerző:

Ötödik születésnapját „ünnepli” a Mértékadó – „Ha az ember nyugati országokban jár, mindenhol találkozik olyan műsorrovattal, amely katolikus szempontból értékeli a héten sorra kerülő legjobb alkotásokat. Ezt a hiányt pótolja most ez az újság…

Tanúságtétel az Andrássy úton

Szerző:

Élő keresztút a magyar nemzetért – A Regnum Christi közösség, a korábbi évektől eltérően az idén a főváros szívébe, az Andrássy útra hívta a híveket virágvasárnap előnapján, hogy Krisztus keresztútját járva emlékezzenek meg a feltámadáshoz vezető jézusi szenvedéstörténetről. Imádkozzanak magyar nemzetünkért, mert az országnak éppúgy, mint Budapestnek, újra és újra szüksége van a tanúságtételekre, Krisztusnak és a megváltás örömhírének felmutatására.

A cigányok apostola volt

Szerző:

Sója Miklós öröksége Hodászon – Hodász cigány templomának falán március 22-étől márványtábla emlékeztet Sója Miklós (1912-1996) görög katolikus papra, aki 1941-ben kezdte meg pasztorációs munkáját a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei községben. A kezdetekre ő maga így emlékezett egy feljegyzésében: „Nem tudta azt a püspököm, hogy ottan cigányok is vannak, én se tudtam. Csak egyszer elvetődtem a cigánytelepre, megérkezésem után nemsokára. Majdnem gyökeret vert a lábam a bámulattól, amikor megláttam a rettenetes szennytengerben a földbe ásott kunyhók össze-vissza sokaságát. Mint amolyan Kolumbusz-féle felfedező, felkiáltottam magamban: de hiszen ez a sziget nincsen rajta a püspöki térképen!”

Bogdánffy Szilárd vértanúságának elismerése

Szerző:

XVI. Benedek pápa március 27-én magánkihallgatáson fogadta Angelo Amato érseket, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusát. A Szentatya 16 dekrétum kihirdetését engedélyezte. E döntéssel XVI. Benedek pápa a titokban szentelt nagyváradi püspök, Bogdánffy Szilárd vértanúságára vonatkozó dekrétumot is jóváhagyta – olvasható a Vatikáni Rádió honlapján. Bogdánffy Szilárd 1911. február 11-én született a Torontál megyei Feketetó községben. Temesváron tanult a piaristák gimnáziumában. Budapesten a Központi Papnevelő Intézet növendékeként hittudományi doktorátust szerzett. A nagyváradi egyházmegye papja lett.

Pázmány hatása a magyar államiságra és jogra

Szerző:

Pázmány nevéről elsőként a reformáció és ellenreformáció harca jut eszünkbe. Kevéssé ismert a főpásztor szerepe, amelyet a mindennapi életben betöltött a korabeli Magyarországon. Prédikációi, melyek az élet legkülönfélébb területein élők számára adtak útmutatást, nem csupán a katolikusok számára bizonyultak hasznosnak és követendőnek, hanem a reformáció követői is – természetesen a szerző nevének említése nélkül – átvették, és terjesztették híveik között.