Felépült a test és lélek temploma

Az alapkő a római Szent Péter-bazilika szent kapujának egy téglája volt. Amint Paskai bíboros húsz esztendővel ezelőtti homíliájában mondta: „Az alapkő a Biblia nyelvhasználatában Krisztust jelképezi, melyre ráépülhet a Krisztus-hívők közössége. De egyéni életünkben is szükség van szilárd alapra. Az elmúlt évtizedek is azt mutatták, hogy a társadalom is széthullik biztos erkölcsi alap, tartós etikai elvek híján. Jövőnket ezért Európa keresztény hagyományaira, Krisztusra kell építenünk. Emellett egy-egy új templom jelzi a hívő közösségek szoros egységét is Péter utódával, az egyház hitével.” Az építési telket a fővárosi tanács adta az egyháznak. Lipp László személyesen járta ki, hogy ez térítésmentesen történjék. Így indulhatott el később az M1-es és M7-es autópályák budapesti bevezetőjére néző egyhektáros, domboldali – addig főleg szeméttelepnek használt – ingatlanon az építkezés. Az azóta – 2009-ben elhunyt Lipp László – hihetetlen energiával kezdett az építkezésbe. Szervezett, kért, pályázott, hogy a templom megépülhessen. Négy év telt el így is, amíg a munkálatok elindultak. Újabb nyolc, hogy a Szent Angyalok névre keresztelt templomot Paskai bíboros megáldhatta. Kupolája tetejét vörösréz fedi, a homlokzatot Békevári János süttői kőfaragó bányájának kövei borítják. Nyolcszáz ülőhely várja a híveket, melyek az ókori görög amfiteátrumok mintájára helyezkednek el. Később, de elkészült a boltíves, kör alakú altemplom is az osszáriummal. De az álmok még csak részben valósultak meg. László atya a hitéleti tevékenység helyszíne, a templom mellett még szeretett volna kulturális és karitatív feladatok ellátására alkalmas épületeket is emelni az ingatlanon. A hatalmas költségeket felemésztő templom nagyobbrészt elkészült. Mellette sportpálya várja a környék lakóit. Áll a téglából-kőből-betonból épült istenháza, és folyamatosan épül a lelkek temploma is. Mindkettőhöz hatalmas áldozatok kellettek. Bőkezűen adakoztak a hívek a Gazdagréti Katolikus Templom Alapítvány javára; az Orbán-kormány 310, a főegyházmegye 64, a XI. kerületi önkormányzat 15 millió forinttal támogatta az építkezést. Lipp László, aki megbízatásához híven éjjel-nappal szervezett, ugyanilyen eltökéltséggel építette a lelkek templomát is. Ha kellett, repülőt vezetett, ha kellett, busszal vitte a gyerekeket a távoli Aranyosba, hogy ott nyaraljanak, táborozzanak a szünidőben. Halála óta Szederkényi Károly farkasréti plébános látja el a lelkészi teendőket. Az alapkőletétel húszéves évfordulójára is ő szervezte virágvasárnapra az ünnepi szentmisét, ahová meghívta Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érseket, Molnár Gyulát, a kerület jelenlegi polgármesterét és képviselőit is. Zsúfolásig megtelt a templom, ahol Paskai bíboros köszöntőjét csupán hangfelvételről hallhatták a hívek, mivel betegsége miatt orvosai nem engedték még ki a kórházból. Mindenki láthatta: bár a templom nem készült még el teljesen, az álmok egy része sem vált még valóra, de a városnyi embert befogadó gazdagréti lakótelepen elvetett mag bőséges termést hozhat – erőt merítve a múltból, reményt adva a jövőnek.