Ötvenen túl, hatvanon még innen lehetett az a két asszony a buszon, akikkel szemben leült azon a reggelen. Arcukon nem ráncokat, de barázdákat látott. Barázdákat, amelyeket hasonló korú német, dán, svéd, holland asszonyokon nem látni. A jómódban az idő csak átgereblyézi a nők arcát. Itt, Európa keleti felén fel is szántja. A sok éven át tartó hajnali kelés, a beteg gyerek melletti virrasztás, a késő este készített vacsorák gőze, a bevásárlószatyrok mázsás súlya, a túlórák, az életük körül ólálkodó munkanélküliség felszántja a finom bőrt, a gödröcskéket.

A véletlen és a BKV rendelte útitársául a két nőt. Kanyarogtak és rázkódtak a busszal, amely egyre lejjebb ereszkedett, maga mögött hagyva a tavaszi, zöld hegyeket és egyre közelebb hatolva a zajosan ébredő nagyváros szívébe. Húsvét utáni első munkanap volt. Fényes hét keddje, ahogyan a keleti keresztények mondják. És csakugyan, ragyogott aznap reggel minden.

Könyvespolcra

Megjelent Kellermayer Miklós új könyve. A pécsi professzor Szekszárdon, a belvárosi plébánia közösségi házában mutatta be Az élet című kötetet.

Gazdag teológiai és természettudományos irodalomra támaszkodó, hiánypótló mű Kellermayer Miklós nemrég megjelent, Az élet című könyve. A Kairosz Kiadó gondozásában megjelent mű három fő fejezetre tagolódik. Az első részben az élőlények létvilágával, a másodikban Isten létvilágával, a harmadikban a személy és az emberi közösségek létvilágával foglalkozik a szerző.

 Készül – de vajon mikor készülhet el? – a Tóth Ilonáról szóló film

Zavarban vagyunk a múlttal. A kommunista idők osztályszemléleten alapuló történelemideológiája után („a múltat végképp eltörölni”) az utóbbi húsz évben – liberális szólamokkal felcicomázva – ugyanez a szemlélet az irányadó. A munkásbutító marxista demagógiát a – lényegében azonos – fogyasztói-önkizsákmányoló, liberális tévelygés váltotta fel. Azt állítják, a múltra, annak ismeretére – mint önmagunk arcának tükröződésére – nincs szükség. A múlt nélküli – gyökértelen – ember könnyen befolyásolható, másként: manipulálható. Felejteni szükséges ugyan – de elfelejteni nem szabad!

Szilágyi Andor író, filmrendezővel a múltról beszélgetünk, de minden mondatba a múlt-jelen elevensége kívánkozik. A múlt nem múzeum, nem andalító képeskönyv – a múlt mi vagyunk!

 A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét nyújtották át Farkas Olivérnek március 15-én. A Szent István Társulat igazgatója az indoklás szerint az egyetemes és keresztény szellemiségű könyvpiac megújításáért végzett tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést. Farkas Olivér 1955-ben görögkatolikus lelkészcsaládban született. Az esztergomi ferences gimnázium elvégzése után világi hallgatóként teológiát végzett, majd 1981. január 1-jén a Szent István Társulathoz került, ahol a könyvkereskedői és -kiadói szakma minden lépcsőfokát végigjárta, mielőtt 1999-ben kinevezték igazgatónak. A Szent István Társulat Magyarország legrégebbi, 1848 óta folyamatosan működő könyvkiadója, a huszadik század első felétől jogosult Az Apostoli Szentszék könyvkiadója cím használatára. Farkas Olivérrel a társulat által kezdeményezett, idén immár tizenkilencedik alkalommal, május 16-án nyíló Szent István Könyvhét előtt beszélgettünk.

– Minek tulajdonítja az állami kitüntetéssel elismert szakmai sikert?

– A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) – és ezzel a világi közvélemény – felfigyelt arra a munkára, amelyet a Szent István Könyvhét 1993-as meghirdetése óta végzünk a Szent István Társulatnál. 1990 után – hála Istennek – elveszítettük addigi, kényszerű monopolhelyzetünket a katolikus keresztény könyvkiadásban, gombamódra jelentek meg az új kiadók.

A Szent István Könyvhéten, illetve annak virtuális folytatásaként a Szent István Könyvklubban – ez évente négyszer megjelenő színes könyves újságot jelent – összegyűjtjük a keresztény szellemiségű, mintegy harmincöt könyvkiadót, így a keresztény piac áttekinthetővé válik. A budapesti Belváros legforgalmasabb helyén, a Ferenciek terén minden májusban könyvsátrak sokasága hívja és várja az érdeklődőket – nem csak keresztényeket! –, a Szent István Könyvklub című kiadvány pedig mintegy húszezer könyvforgalmazó helyre jut el, immár Erdélyben és Felvidéken is.