egy jó szóért
gyanakodva nézem magam
szakállam jégszürkén fényes
embert az évek megverik
az idő mindenre képes
gyanakodva nézem magam
szakállam jégszürkén fényes
embert az évek megverik
az idő mindenre képes
Azért, mert pap volt
A második világháború végén, 1945 márciusában Nagyatád a német nemzeti szocialista és a szovjet csapatok ütközőzónájába került. A front közeledtével a katonai hatóságok elrendelték a polgári lakosság evakuálását. A rendkívül feszült és kétségbeejtő helyzetben Hajnal Zénó ferences házfőnök állt a menekültek élére, az ő vezetésével hagyta el a lakosság java része a települést, hogy a várható heves harcoktól megmeneküljön. Gyékényes felé indultak, ahol a bolgár és német csapatok kerültek egymással szembe 1945 nagyhetében. A bolgárok házról házra foglalták el Gyékényest. A polgári lakosságot, a menekülteket összegyűjtötték, hogy – hadifogolyként – elindítsák őket valamerre.
Könyvespolcra
Megjelent Kellermayer Miklós új könyve. A pécsi professzor Szekszárdon, a belvárosi plébánia közösségi házában mutatta be Az élet című kötetet.
Gazdag teológiai és természettudományos irodalomra támaszkodó, hiánypótló mű Kellermayer Miklós nemrég megjelent, Az élet című könyve. A Kairosz Kiadó gondozásában megjelent mű három fő fejezetre tagolódik. Az első részben az élőlények létvilágával, a másodikban Isten létvilágával, a harmadikban a személy és az emberi közösségek létvilágával foglalkozik a szerző.
Készül – de vajon mikor készülhet el? – a Tóth Ilonáról szóló film
Zavarban vagyunk a múlttal. A kommunista idők osztályszemléleten alapuló történelemideológiája után („a múltat végképp eltörölni”) az utóbbi húsz évben – liberális szólamokkal felcicomázva – ugyanez a szemlélet az irányadó. A munkásbutító marxista demagógiát a – lényegében azonos – fogyasztói-önkizsákmányoló, liberális tévelygés váltotta fel. Azt állítják, a múltra, annak ismeretére – mint önmagunk arcának tükröződésére – nincs szükség. A múlt nélküli – gyökértelen – ember könnyen befolyásolható, másként: manipulálható. Felejteni szükséges ugyan – de elfelejteni nem szabad!
Szilágyi Andor író, filmrendezővel a múltról beszélgetünk, de minden mondatba a múlt-jelen elevensége kívánkozik. A múlt nem múzeum, nem andalító képeskönyv – a múlt mi vagyunk!
A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét nyújtották át Farkas Olivérnek március 15-én. A Szent István Társulat igazgatója az indoklás szerint az egyetemes és keresztény szellemiségű könyvpiac megújításáért végzett tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést. Farkas Olivér 1955-ben görögkatolikus lelkészcsaládban született. Az esztergomi ferences gimnázium elvégzése után világi hallgatóként teológiát végzett, majd 1981. január 1-jén a Szent István Társulathoz került, ahol a könyvkereskedői és -kiadói szakma minden lépcsőfokát végigjárta, mielőtt 1999-ben kinevezték igazgatónak. A Szent István Társulat Magyarország legrégebbi, 1848 óta folyamatosan működő könyvkiadója, a huszadik század első felétől jogosult Az Apostoli Szentszék könyvkiadója cím használatára. Farkas Olivérrel a társulat által kezdeményezett, idén immár tizenkilencedik alkalommal, május 16-án nyíló Szent István Könyvhét előtt beszélgettünk.
– Minek tulajdonítja az állami kitüntetéssel elismert szakmai sikert?
– A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) – és ezzel a világi közvélemény – felfigyelt arra a munkára, amelyet a Szent István Könyvhét 1993-as meghirdetése óta végzünk a Szent István Társulatnál. 1990 után – hála Istennek – elveszítettük addigi, kényszerű monopolhelyzetünket a katolikus keresztény könyvkiadásban, gombamódra jelentek meg az új kiadók.
A Szent István Könyvhéten, illetve annak virtuális folytatásaként a Szent István Könyvklubban – ez évente négyszer megjelenő színes könyves újságot jelent – összegyűjtjük a keresztény szellemiségű, mintegy harmincöt könyvkiadót, így a keresztény piac áttekinthetővé válik. A budapesti Belváros legforgalmasabb helyén, a Ferenciek terén minden májusban könyvsátrak sokasága hívja és várja az érdeklődőket – nem csak keresztényeket! –, a Szent István Könyvklub című kiadvány pedig mintegy húszezer könyvforgalmazó helyre jut el, immár Erdélyben és Felvidéken is.
Vatikán
A médiamunkások elismerése
A pápa április 30-án fogadta az európai rádióunió (EBU) képviselőit, akik a Vatikáni Rádió 80 éves jubileuma alkalmából Rómában tartották évi közgyűlésüket. Az egyház ismeri és értékeli a kommunikáció világának rendkívüli lehetőségeit az ember és társadalom fejlődésének előmozdításában. Tudja, milyen sokat tehetnek a társadalmi konfliktusok megoldásáért. (KAP)
Itália a Szűzanya oltalmában
XVI. Benedek pápa május 26-án felkeresi a Santa Maria Maggiore-bazilikát, hogy a plenáris ülésüket tartó főpásztorokkal együtt elimádkozza a rózsafüzért. Az olasz politikai egység létrejöttének 150. évfordulója alkalmából a püspökök az országot ismét Mária oltalmába ajánlják. (VR)
Az egyházi hivatások 48. világnapjára írt üzenetében a pápa emlékeztet arra, hogy XII. Piusz pápa hetven évvel ezelőtt állította fel a Papi Hivatások Pápai Művét. A hivatásébresztés és hivatásgondozás kitűnő vonatkozási pontja az az evangéliumi szakasz, amelyben Jézus meghívja tanítványait követésére; szeretettel és gondosan neveli, oktatja őket. Különösen figyelemre méltó az a mód, ahogyan Jézus meghívta legközvetlenebb munkatársait, hogy hirdessék Isten országát.
Mielőtt meghívta apostolait, Jézus egyedül imádkozott egész éjszaka. A papi szolgálatra és az Istennek szentelt életre való meghívás elsősorban az élő Istennel való szüntelen kapcsolat gyümölcse, valamint annak a kitartó imának az eredménye, amely az aratás Urához száll fel az égbe a plébániai közösségekben, a keresztény családokban.
Az összecsapásra azután került sor, hogy szélsőséges muzulmánok megtámadták a Kairó egyik elővárosának számító Imbabában lévő kopt Szent Mena-templomot, mert a hírek szerint ott fogva tartottak egy keresztény nőt, aki át akart térni az iszlám hitre. Az egyiptomi hadsereg vasárnapi közlése szerint az összecsapások nyomán letartóztatottakat, azaz százkilencven embert hadbíróság elé állítanak.