Este nyolcra értünk ki a vadleshez. (Vagy ahogy egy baráti családban a gyerekszáj elnevezte: a „rókapuskáló”- hoz.) A megbízatásunk úgy szólt, hogy fél tízig kell figyelemmel kísérnünk a vadjárást. Felkapaszkodtunk a falétrán és elhelyezkedtünk a napszítta deszkapadokon. A két vadásztávcső a párkányra került. Lassan bennünk is elcsendesedett a világ.
A Vatikánban július 20-án ismertették a szentatya szeptember 22–25-i németországi útjának hivatalos programját, melynek állomásai Berlin, Freiburg, Erfurt, valamint a thüringiai Etzelsbach búcsújáró hely.
Az ukrán katolikus egyház (továbbiakban UGKE) a katakombalétből előjőve 1989-től szemlátomást növekedésnek indult. 2004-ben az egyház székhelye Lembergből (Lviv) átkerült Kijevbe. 2011 elejétől az egyház irányítását a szinódus legfiatalabb püspöke, Szvjatoszlav Sevcsuk vette át. A nagyérsek az UGKE-nak a moszkvai patriarchátus vezetésével szrembeni, nehézségekkel terhelt kapcsolatáról is nyilatkozott a ZAXID.NET-nek adott interjújában, melynek szerkesztett változatát közöljük az alábbiakban.
„Az idő sürget. Szeretném, ha az emberek mielőbb megtudnák, hogy szeretem őket, és hogy a legnagyobb boldogságom az, hogy együtt lehetek és beszélhetek velük, mint atya a gyermekeivel.” Eugenia Elisabetta Ravasio olasz szerzetes nővér jegyezte le 1932-től a mennyei Atya általa küldött üzeneteit az embereknek.
Két új haranggal gazdagodott a Szent Anna-székesegyház, amelyeket Bosák Nándor, a Debrecen–nyíregyházi egyházmegye püspöke szentelt fel július 26-án, a székesegyház búcsúján. Beszédet mondott Orosz Lőrinc plébános és Reviczky Éva adományozó. A harangokat Gombos Miklós harangöntőmester irányításával emelték a helyükre.
A közelmúltban készítette el hasonmását Vince László festőművész annak az id. Dorffmeister István keze munkáját dicsérő oltárképnek, amelyet 2009-ben tulajdonítottak el Árpád-kori templomunkból Csempeszkopácson. Az „árván hagyott” képkeretet – mely a helyszínen maradt, mintegy mementóként hirdetve a történteket a híveknek és az odalátogatóknak – a művész „újra élettel töltötte meg”.
Bizonyára sokan tudják, hogy a Bakonybél festői környezetében álló Borostyán-kúti kápolna és kálváriastáció közel állt Cseh Tamás szívéhez. A két esztendeje elhunyt énekes-zeneszerző a falu díszpolgáraként is fontosnak tartotta, hogy ez a kincs megmaradjon, megújuljon. A Szent Gellért emlékét őrző kápolna ügye szerencsére Cseh Tamás tisztelőinek is éppoly fontos, mint a Kossuth-díjas művésznek volt egykor.
2011. augusztus végéig a Katolikus Karitász 1067 tonna, azaz egymillió kilogrammnál több élelmiszersegélyt oszt ki 233 ezer rászoruló között. A huszonötféle élelmiszeripari terméket magában foglaló hatalmas mennyiséget a Karitász a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiírt pályázati forrásból kapta. A Hivatal körültekintő és pontos szabályozással gondoskodott arról, hogy a segély szakszerűen, az élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva eljusson az arra rászorulókhoz.