Röviden
Boldog Romzsa Tódor emléknap
Boldog Romzsa Tódor munkácsi görög katolikus püspökre emlékeztek születésének századik évfordulóján, július 2-án. A jubileumnak a vértanú püspök szülővárosa, Sárospatak adott otthont.
„Senki sem sziget”
Az egerszalóki ifjúsági találkozóról
Idén is megrendezik a hagyományos Egerszalóki Ifjúsági Találkozót és Lelkigyakorlatot. Július 13. és 17. között immár 29. alkalommal tartják meg az évről évre magyar fiatalok százait vonzó rendezvényt. A vallásos fiatalok között nem csupán az ország területén, de jellemzően a Kárpát-medence egészében közkedvelt esemény központi témája ezúttal a család lesz, illeszkedve a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által meghirdetett Család Éve rendezvényeinek sorába.
„Csak a megélt evangélium lehet híd”
Az első cigány mise Szekszárdon
Székely János esztergom-budapesti segédpüspök mondta a szentmisét a szekszárdi belvárosi templomban július 3-án. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorizációval megbízott püspöke nemcsak jól ismeri, hanem szívén is viseli hazánk legnagyobb kisebbsége, a cigányság sorsát.
Hétmilliárdan a Földön
Mi közünk a túlnépesedéshez?
Az elmúlt években sokat hallhattunk hazánk és Európa népesedési helyzetéről: az egyre kevesebb születésről, az elöregedő társadalomról, illetve az ebből fakadó szociális és gazdasági problémákról. S miközben igyekszünk megoldásokat találni jelenlegi és a jövőben felmerülő gondjainkra, valami távoli, csupán a szakembereket foglalkoztató jelenségnek tűnik a világ másik felének egészen más irányú demográfiai problémája. Az ENSZ huszonkét évvel ezelőtt életre hívta a népesedési világnapot (július 11.), hogy ezzel felhívja a figyelmet – elsősorban az országok vezetőiét – a Föld túlnépesedésének veszélyére.
Az euró kilátásairól
A fejlett világon 2008-ban végigfutó pénzügyi válságot nem követte nyugalom Európában. Drámai fejleményeket látunk Görögországban, de gondban vannak az írek, a portugálok is. Az elemzők azt találgatják, hogy melyik lesz a következő bajba jutó ország. Főleg Amerikában vagy a közös európai valuta iránt mindig szkeptikus Angliában sokan azt jósolják, hogy az euróövezet hamarosan szétesik.
„Szép jövõ” a neve
Viterbót, és betér a gótikus Szent Ferenc-templomba, eszébe juthat a kor, amelyben a közeli település, Bagnorgio tudós ferences bíborosa, Giovanni di Fidanza, a későbbi Szent Bonaventura 1217-ben vagy 21-ben született. A hagyomány azt tartja, hogy kisgyermek korában súlyosan megbetegedett, és a várost meglátogató Assisi Szentje gyógyította meg. Ő mondta róla, miközben ölében tartotta: „Buona ventura – szép jövő”.
A kafarnaumi százados
Görögkatolikus lelkiség
A bizánci rítus a pünkösd utáni, „évközi” időszakban megkezdi az oktoichosz, a nyolchangú énektár, liturgikus könyv használatát, amelyet görögül paraklitikinek is neveznek. Nagyjából a nyugati gregorián kialakulásával egy időben kezd formálódni a bizánci ének- és himnuszköltészet, amely végül különböző hagyományok egymásra hatásaként, illetve a Konstantinápoly melletti sztudita szerzetesek szintézisteremtő munkásságával állandósul a X – XI. századra.
Napi üdvtörténet
Fedezzük fel a zsolozsmát (11.)
A múló idő sodrása komoly kihívást jelent az ember számára: ehhez méri tevékenységeinek eredményét-eredménytelenségét, órájára nézve szembesülhet az előtte tornyosuló feladatokkal, vagy épp hálásan tekint az elvégzettekre. A vánszorgó vagy épp száguldó percek arra is emlékeztetnek, hogy időbe zárt életünk egyszer majd véget ér, hogy életünk, szabadságunk, lehetőségeink e titokzatos folyam általunk nemigen ellenőrizhető korlátai közé vannak zárva. Ha az ember úgy tapasztalja, hogy nem ura élete útjának (Jer 10,23), az idő mérésével, beosztásával próbálja ezt a folyamot átláthatóbbá, kezelhetőbbé tenni.