Papp Szabolcs

Mindenszentek vasárnapja

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci egyház a pünkösd utáni vasárnapon Krisztus üdvözítő műve és a Szentlélek lejövetele konkrét gyümölcsére: az összes szentekre emeli tekintetünket. Azok megszámlálhatatlan sokaságára, akik a mennyben immár együtt uralkodnak Krisztussal. Az ünnep eredete a IV. századra nyúlik vissza, amikor ezen a vasárnapon az összes vértanút ünnepelte az egyház; később a megemlékezést kibővítették az apostolok, hitvallók, próféták és minden szent ünneplésével. Nyugaton szintén kimutatható ez a hagyomány, illetve ismert egy konkrét ünnepi dátum május 13-án. A november 1-jei ünnepnap csak a XI. században lett véglegessé.

A kafarnaumi százados

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci rítus a pünkösd utáni, „évközi” időszakban megkezdi az oktoichosz, a nyolchangú énektár, liturgikus könyv használatát, amelyet görögül paraklitikinek is neveznek. Nagyjából a nyugati gregorián kialakulásával egy időben kezd formálódni a bizánci ének- és himnuszköltészet, amely végül különböző hagyományok egymásra hatásaként, illetve a Konstantinápoly melletti sztudita szerzetesek szintézisteremtő munkásságával állandósul a X – XI. századra.

Szent Péter és Pál főapostolok

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci rítusban mindenszentek vasárnapja (a pünkösdöt követő vasárnap) után kezdődik és június 28-áig tart az apostolfejedelmek böjtje. Hossza a húsvét időpontjától függően változó, ebben az évben csupán kilenc nap. Böjti fegyelme nem olyan szigorú, mint a nagyböjté. Bár eredete igen ősi, az ókeresztény korra megy vissza, kialakulása inkább a gyakorlati vallásos élet böjt-ünnep ritmusához köthető. A pünkösdi ünneplés után ismét böjtöléssel tesszük készségessé lelkünket az Úr követésére. Később a böjthöz kötötték az apostolok személyét, akik a böjtben „példáink és tanítóink”.

A zsinati atyák

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

A bizánci rítus a liturgikus év során három alkalommal is megemlékezik az egyetemes zsinatokon részt vevő szent életű atyákról. Teszi ezt annak hangsúlyozására, hogy az igazhitű püspökök zsinata a Szentlélek vezetése mellett az apostoli tanítást fejezi ki és adja át az egyháznak.

Szent Illés próféta

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

Illés próféta az egyetlen az ószövetségi szentek közül, akinek emlékét a bizánci egyház nyilvános ünneppel tiszteli (július 20-án). Miért? Az egyik válasz abban a párhuzamban található, amelyet Illés és Keresztelő János között maga Jézus mond el (vö. Mt 11,14), s amely miatt liturgikus szövegeink Illést „Krisztus eljövetelének második Előhírnökeként” magasztalják.

A gadarai megszállottak

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

A pünkösd utáni, évközi időszak vasárnapjainak evangéliumi szakaszai igyekeznek átölelni Jézus nyilvános működésének teljes dimenzióját. Megtalálhatóak tanítói és különféle csodákról beszámoló részek, példabeszédek. Ez utóbbiak speciális formája az ördögűzés. A mai világ nem nagyon tud ezzel mit kezdeni, bizonyos filmek a bulvár szintjén népszerűsítették.