Zsolnay- és herendi porcelán; Kodály- és Pető-módszer; feltalálóink leleményei; tokaji, pálinka és Unicum; gulyás, szegedi paprika és Pick szalámi; rackajuh, szürke marha és magyar kutyafajták, újabban a táncház-mozgalom… – hosszan sorolhatnánk.
Uzsalyné Pécsi Rita az önnevelésről „A legkeményebb iskola a családom, ahol négy gyereket nevelünk. Itt ugyanis nem lehet mellébeszélni, ez nem tanterem vagy előadóterem, hanem maga az élet.
Dolgozó anyaként mindig nagyon várom az esti mese idejét, amikor az illatosra fürdetett kicsik-nagyok már lankadó lélegzettel fekszenek, és a hozzájuk tartozó puha állatkákat átölelve várnak, várakoznak a csillaglámpa halvány fénye mellett megelevenedő világra, ahol valóság és képzelet egybefolyik, az álom pedig elvarázsolja az éber gondolatokat.
Papa, a szerelem az olyan, hogy nagyon dobog a szívünk, ugye? – nézett a nagycsoportos óvodás kislány az apjára egy régi, zúzmarás téli délutánon. Valami olyasmi, szorította meg lánya kezét a középkorú férfi, és arra gondolt, neki miért nem jutnak eszébe ilyen mondatok.
Csernik Szende mesemondó a lábával bábozik. Ezt hallván sokan rögtön felkapják a fejüket. Akadt olyan is, aki megkérdezte: „Tán nem mozog a keze?” Mozog az. Sőt, Szende egész különleges lénye is mintha mindig mozgásban lenne.
Beszélgetős órák – „gondolkodjunk együtt az életről” A Patrona Hungariae Gimnázium ez év szeptemberétől új utakon jár: különleges, a középiskolai órarendbe illeszkedő, mégis tanórán kívüli órákat indított.
A Muzsikás együttes az egyik leghíresebb népzenei együttesünk. Csaknem négy évtizedes működésük során elsőként sikerült elfogadtatniuk a magyar népzenét mint önálló, minden más műfajjal egyenértékű zenei stílust.
Abasáron állították fel az ország első olyan emlékművét, amelyet a meg nem született gyerekeknek szenteltek. Keresztek veszik körül a középütt látható magzatot.