René Girard francia történész-filozófus azt írja egyik könyvében, hogy az emberiség kultúrtörténetét annak mentén is le lehet írni, hogy a különböző korok hogyan bántak az áldozatokkal. Véleménye szerint az áldozat státusza a történelem folyamán megváltozott. Az áldozatok iránti aggodalomra egyetlen nagy „ősi” kultúrában sem találunk nyomot.
A magyar kultúrtörténetnek voltak csodálatos, irigylésre méltó időszakai. Ilyen lehetett a reformkor. Egykori gimnáziumi tanárom, a későbbi irodalomtörténész, Kerényi Ferenc nagy alapossággal tanította nekünk e kort.
Számtalan színházi, tévé- és játékfilmes alakítását láthatta a közönség, amely szinte a kezdetektől szívébe zárta a sármos, szép hangú és tehetséges színészt. A Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, a Magyar Köztársaság érdemes művésze ötvennégy évet töltött a pályán.
Békeidők muzsikája – Mesél a szecesszió címmel március 19- én, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatkozik be a GrandDuo.
Isten bujdos az alkonyatban,
őt rejtik nyirkos hajnalok,
ott van a félszeg mozdulatban,
idegek húrja hogyha pattan,
titkos sziklákon ő a fok.
Február költője az Új Ember hasábjain az 1962 nyarán született Csontos János. A XIX. századi festészeti irányzatok merész megújítója, Paul Cézanne szerint „egy művésznek nem is kellene tudnia, hogy a hazájában milyen politikai rendszer van, mert nem az a dolga. Ő csak alkosson.”
Az Istennel való kapcsolatnak alapelvévé vált az „ora et labora”, vagyis „imádkozzál és dolgozzál” felszólítás, amelyet Szent Benedeknek, a nyugati szerzetesség atyjának tulajdonítanak, bár szó szerint nem szerepel a regulájában. Nagy Szent Bazil atya már előtte hasonló elvet valósított meg szerzeteseivel: az evangélium minél teljesebb megélését. Ő a világban élő keresztények számára is ezt tartotta mércének.
Iskarióti Júdás árulása és öngyilkossága után tizenegyen maradtak az apostolok. A „megüresedett helyre” Mátyást választották, aki a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Életéről apokrif írásokból tudhatunk. Vértanúságot szenvedett, nyakazóbárd oltotta ki életét. Ezért ábrázolták bárddal vagy szekercével, s választották az ácsok és mészárosok védőszentjüknek.