Könyvkiadásunk aranyembere

Elragadott bennünket a hév, megindult a képzeletünk, mi minden keletkezett akkor az irodalomban. Az Országos Széchényi Könyvtárban Heckenast Gusztáv születésének kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás gazdagsága azonban minden képzeletet felülmúl. Honnan volt abban az időben ennyi tehetség, idő, energia ilyen sok kiadvány gondozására, az ehhez szükséges kapcsolatok kialakítására?

Jókai után szabadon Schöpflin Aladár nevezte Heckenastot „a magyar könyvkiadás aranyemberének”. Ő volt a korszak egyik legjelentősebb könyvkereskedője, nyomdatulajdonosa, a reformkor ifjú író- és politikusnemzedékének fontos kiadója. Nosztalgikus érzéseket keltett bennem a régi technológiák iránt az a sassal díszített Columbia vassajtó (1810), amellyel a tizenkét pontot nyomtatták 1848. március 15-én. Készítői láthatóan nem takarékoskodtak az anyaggal, a díszítésekkel. Erre a vertikális kézi nyomógépre ránézni is élmény. A hagyományos, ma már nem létező nyomdatechnikát idézi meg a kiállításon egy XIX. század közepéről származó szedőszekrény is, amelyben az ólombetűket és a térkitöltő elemeket tárolták.

A kiállítás egyik érdekessége Wesselényi Miklós báró Balítéletekről című könyve. Szennycímlapján a nyomtatás helyszíneként Bukarest szerepel – a hatóságok megtévesztésére, ugyanis a könyv akkoriban nem jelenhetett meg Magyarországon… Heckenast 1840-ben társult Landerer Lajossal, ettől kezdve lett a cég neve Landerer és Heckenast.

A Pesti Hírlap 1842. szeptember 25-én megjelent számához tartozó cenzúrázott kefelevonat is látható a kiállításon. Rajta olvashatók Kossuth utasításai a szedőnek és a cenzor véleménye az adott cikkről. Kossuth három és fél éves szerkesztői működése során kétszáztizennégy vezércikk jelent meg a lapban, többségük az ő tollából. Ez az újság az 1848–49-es forradalom és szabadságharc előtti évtized és a liberális ellenzék kiemelkedő orgánuma lett. A kiadó és az alkalmazásában álló szerkesztő viszonya azért akkor sem volt mindig felhőtlen. Bizonyítja ezt az alábbi idézet is: „…kérkedés nélkül mondhatom, lelke, fenntartója vagyok a Pesti Hírlapnak… Sok ember mondotta már, hogy valósággal bolond vagyok az ő igavonó marhájuk lenni, s az örökös munkával, örökös bosszúsággal életemet, egészségemet érettük felemészteni… Kossuth Lajos.”

A Heckenast kiadó és nyomda másik jelentős kiadványa az 1854 és 1922 között megjelenő, Vasárnapi Újság című képes ismeretterjesztő hetilap volt. A kiállításon látható az 1878. április 2-án megjelent száma, címlapján Heckenast Gusztáv nekrológjával. Az újság indulásakor nagy szerepet játszott a lapnál Pákh Albert szerkesztő, illetve főmunkatársakként Jókai Mór és Gyulai Pál.

Jelentős esemény volt Heckenast életében a Bankjegynyomda felállítása 1848 májusában, itt nyomták a Kossuth-bankókat. A forradalom és szabadságharc alatt a Heckenast-nyomda számtalan rendeletet, felhívást és röpiratot nyomtatott, amelyeket falragaszokon terjesztettek.

A vitrinekben megnézhetjük Arany János Toldi estéjének első kéziratát 1847 júliusából, majd Heckenast levelét a költőhöz a Toldi-trilógia kiadása ügyében. Heckenast a kor szinte minden jelentős írójával, költőjével kapcsolatban volt. Olvashatjuk a Kisfaludy Sándorral kötött szerződés eredeti példányát 1837-ből. Vajda János is sokat köszönhetett a kiadónak: Heckenast rábízta a Nővilág című lap szerkesztését. Megcsodálhatjuk még Tompa Mihály Virágregék című, szépen illusztrált, színes nyomású könyvét is.
Arról sem feledkezhetünk meg, hogy 1839. január 1-jén Heckenast megnyitotta nyolcezer kötetből és ötven különböző folyóiratból álló Kölcsönző Könyvtárát. Alapját az 1838-as nagy pesti árvíz idején elpusztult könyvesboltjának épségben maradt és még használható könyvei képezték.

A Heckenast kiadó és nyomda az elsők között honosította meg hazánkban a sorozatkiadványokat. Könyveinek egy részét míves, drága és egyszerűbb, olcsóbb kivitelben egyaránt megjelentette. Csín, műízlés, európai szellem és józanul számító üzletiesség – ez volt a cég vezérlőelve, ahogyan a kortársak fogalmaztak.

(Az Országos Széchényi Könyvtár Vállalkozás, kultúra, polgárosodás című kiállítása március 30-áig tekinthető meg.)