Mátyás apostol Február 24.

Szent Ilona császárnő Mátyás ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. Róma a XI. századtól ünnepelte napját február 24-én. A népi megfigyelések kapcsolatot teremtettek az apostol ünnepe és a közeledő tavasz között: Jégtörő Mátyás szekercéje töri meg a jeget, a tél hatalmát. Sok népszokás kötődik ünnepéhez. Ha Mátyás napján még fagy, akkor a Jégtörő éleztetni adta a csákányát. Mátyás ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek. A szökőnapot a régiek Mátyás ugrásának hívták, mivel február 24-én toldottak be a naptárba egy napot, így ünnepe négyévenként február 25-ére csúszik.

Hunyadi Mátyás e napra virradóra született, és az akkori szokás szerint ezért kapta nevét. Irodalmunkban Tamási Áron Jégtörő Mátyás című, mesével átszőtt regénye őrzi e nevet. E hideg februárban reménykedhetünk, hogy Mátyás csákánya csakugyan megtöri a jeget, és kinyitja a kapukat a várva várt tavasz előtt.