Amit a biológia és amit a hit mond

Szerző:

Beszélgetés Tulassay Tivadar orvosprofesszorral

Budapesten szerzett orvosi diplomát 1974-ben. Gyermekorvosi szakképesítéssel (1978) előbb az I. Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikán dolgozott, majd 1983-ban az I. Gyermekgyógyászati Klinikára került, amelynek ma intézetvezető professzora. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2003 óta a Semmelweis Egyetem rektora.

– Professzor úr, beszélgetésünket kezdjük azzal a látszólag nyilvánvalónak tetsző kérdéssel: mikor születik az ember? Mely időponttól tekinthető embernek?

– Máris olyan kérdés, amelyre jogi, illetve hiten alapuló válasz egyaránt adható…

– És az orvos mit mond róla?

– A fejlődésbiológia alapján különféle szakaszokhoz köthető, hogy a megtermékenyített petesejt – egy bizonyos program alapján – milyen szerveződési folyamatokon megy át.

Magyar „palota” az Örök Városban

Szerző:

A Római Magyar Akadémia hajdan és ma

Róma falai előtt sokféleképpen álltak már őseink. A vatikáni gyűjtemények egyikében például Raffaello freskója éppen azt ábrázolja, amint I. Leó pápa megállítja Attilát és a Róma kifosztására induló hun sereget. A „kalandozó” magyarok is kacérkodtak a várossal. 938-ban Zsolt lovasai jelentek meg itt, igaz, ők sem jártak „sikerrel”. De hol vannak már azok az idők! Ha ma olyan szerencsések vagyunk, hogy Rómában járunk, a fosztogatás helyett (remélhetőleg) egészen másra vágyunk. Menni, látni, érezni a várost, amely egyszerre súlyos és bájos, omladozó és épülő, szaporán lüktető, mégis lassan hömpölygő. Olyan hely, ahol az ember otthonra lelhet. Európaiként, keresztényként – és magyarként is.

Önbizalmat termő föld

Szerző:

Veteményeskerteket osztottak Püspökhatvanban

Az önfenntartás lehetőségének élménye sorsokat változtathat meg – hangsúlyozta Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója Püspökhatvanban. A helyi önkormányzat március 28-án cigány családoknak adott át egyenként 250-260 négyzetméteres földterületeket, hogy ezzel is segítsen a hátrányos helyzetben élő roma falubeliek megélhetési gondjain.

Ide vissza lehet térni…

Szerző:

A Málta Jelenlét-programja a monori cigánytelepen

A fiú tekintete a hangos szárnysuhogással magasba törő galambokra tapadt. Szerette figyelni röptüket, amint egyre szűkebb köröket írva leszállnak a háztetőre. „Mert ide vissza lehet térni!” – suhant át agyán a gondolat. Igen, vissza lehet térni, mert valami – éppúgy, mint a madarakat – idevonzza az embereket.
Eszébe jutott Zsolti, aki kölcsönbőrönddel a kezében nekivágott a nagyvilágnak. Angliában talált magának megélhetést. Az itthonihoz képest jól ment a sora, még a nyelvet is megtanulta. Egy nap azonban úgy érezte, nincs többé maradása, el kell indulnia… Ugyanazzal a bőrönddel állított be a Cinka Panna utcai rozzant házba, amelyikkel annak idején elindult. Megtakarított pénzéből bárhol, még Budapesten is letelepedhetett volna, de őt ide, a monori szegénytelepre, vagy ahogy a helybéliek mondják, a Tabánba húzta vissza a szíve.

Bűn és bűnhődés

Szerző:

Lelkigondozás a Váci Fegyház és Börtönben

Rács az ablakon, szögesdrót a kerítésen, de némelyik arcon mosolyt is látni itt – a Váci Fegyház és Börtönben járunk, azon fogvatartottak között, akik tudják, mit jelent a bűnbánat, a bűnbocsánat és a megtérés. Embert öltek, fegyverrel raboltak, de megbánták. Hiszik, hogy Isten megbocsátott nekik, s vele újrakezdhetik. Ha másképp nem is, a lelkükben szabadon.

A jólét világnézeti közömbösséget szül

Szerző:

Hegedüs János plébános a lelkipásztorok mai feladatairól

A hívek közötti lelkipásztori szolgálatot és a hitkeresők Istenhez vezetését mindennél előbbre valónak tartja Hegedüs János plébános. Ha nem a papi szolgálat mellett dönt, orvos lett volna vagy jogász. Szentszéki bíróként ez utóbbi hivatást is gyakorolja a Pécsi egyházmegyében. Ám ő mindenekelőtt a Tolna megyei kisváros, Tamási plébánosa; legfőbb célja, hogy lelkipásztorként szolgálja az embereket és hirdesse az evangéliumot.

Helyreállítani a szent rendet

Szerző:

Beszélgetés Kocsis Fülöp püspökkel

Görögkatolikus testvéreink idén ünneplik a Hajdúdorogi egyházmegye alapításának századik évfordulóját. A centenáriumi rendezvénysorozat február 18-án vette kezdetét, egy történeti konferencianappal, illetve évkezdő imádsággal. Kocsis Fülöp püspökkel a múlt tanulságai, az értékőrzés mellett – a feltámadás fényében – a következő száz esztendő kilátásairól, a megújulásról is beszélgettünk. Elsőként az ünnepi programsorozat részleteiről faggattuk.

© 2026 Magyar Kurír - Új Ember • Készült
Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance (opens in a new tab)
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.