Üveglapok alatt lapuló levelek, verskéziratok. Fotók, amelyek felráznak s kijózanítanak, ahogy a vonat szaggatta ing, az írógép és a falakra rótt versrészletek is. József Attiláról mesélnek, aki csak posztumusz kaphatta meg a Kossuth-díjat. A hetvenöt esztendővel ezelőtt elhunyt költő a balatonszárszói Horváth panzióból indult örökkévalóságba vezető esti sétájára. A hírt, hogy meghalt, Fekete, a falu bolondja vitte Jolánnak és Etusnak…
Az utóbbi években gyakran hallani egy-egy magyar film nemzetközi szemlén aratott sikeréről, s ugyanakkor arról, hogy a hazai filmek nézettsége alig mérhető: a tízezret meghaladó nézőszám hovatovább szenzációnak számít. Magyar filmről szólva, érdeklődést a közelmúltban leginkább az keltett, hány száz millió forint tűnt el készítése vagy készítésének „szándéknyilatkozata” ürügyén. Vagyis a rendszerváltozás a filmkockákon keresztül nézve nem mondható sikertörténetnek.
Flórián is azon szentek közé tartozik, akik a Római Birodalom utolsó és legvéresebbnek tartott keresztényüldözésének estek áldozatul, amelyet Diocletianus császár rendelt el. Flórián magas rangú katonatiszti családból származott, s maga is a császári hadsereg tisztje lett. Felvette a keresztséget. Diocletianus előtt, a III. század utolsó évtizedeiben különösebben nem háborgatták a keresztényeket. Flórián kitöltvén a szolgálat éveit, békességben vett búcsút a hadseregtől, és Noricum tartományban telepedett le.
Görögkatolikus egyházunkban különleges tisztelettel és szeretettel fordulunk az Istenszülő felé. Ez megnyilvánul mind a közösségi, mind az egyéni imádságokban. Az istentisztelet – különösen a szent liturgia – „a mennyet hozza le a földre”. A szentekkel imádkozhatunk, élükön az Istenszülő Szűz Máriával. Így megnyilvánul az egész mennyei egyház egysége, közössége a földön imádkozó egyház könyörgéseiben.
A II. vatikáni zsinatnak a kinyilatkoztatásról szóló dogmatikai konstitúciójában, a Dei Verbumban olvassuk, hogy Isten szavak és tettek által (verbis gestisque) nyilatkoztatja ki, tárja fel, adja nekünk önmagát, így az e közeledést befogadó ember erre adott válaszát is (ez a válasz a hit) szavak és tettek útján kell hogy megadja.
A Közel-Keleten a pásztor szerepe talán még alapvetőbb a nyáj életében, mint másutt. Kevés a csapadék és a zöld terület, s a száraz hónapokban nagyon nehéz biztosítani egy nagyobb nyáj túlélését. Ezért a pásztor mindig a nyáj előtt halad, fel-felmegy a dombtetőkre, megnézi, merre talál zöld legelőt, ki nem száradt patakot. Emellett védi a nyájat a ragadozóktól.
Helen Alford domonkos nővér, a római székhelyű Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) társadalomtudományi karának dékánja a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán futó Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (KETEG) program meghívására április 19. és 21. között Budapesten járt. Az erkölcsös gazdálkodás és a közösségi vállalkozások szakértőjét a katolikus egyház társadalmi tanításáról kérdeztük.
A zalaegerszegi Mária Magdolna-plébánián Pehm József (Mindszenty József) apátplébános, majd később pápai prelátus lakásában ülünk mai utódával, Stróber László plébánossal. Balra hatalmas festmény, amely mintegy összefoglalja Pehm József zalaegerszegi szolgálatának legfontosabb, építészetileg megragadható elemeit: látszik a nagy, kéttornyú templom, mellette a plébániaépület, amelyre 1936–37-ben ő építtetett újabb emeletet, ugyanis sok hitoktatót hívott a városba, s szerette volna modernizálni a plébániát, hogy helyet kapjanak benne közösségi színterek is.