Távlatokból élő jelen

Örömhirdetés – ma

Amikor 1979-ben Boldog II. János Pál pápa először szólt az új evangelizációról, egy zseniális intuíció öltött testet. Látta maga előtt az első evangelizációt, amelynek ezredik évfordulóját ünnepelték egymás után a kelet-közép-európai nemzetek; ismerte a nyugati helyzetet, s ráérzett arra, hogy ezen a ponton egyfajta point of no returnhöz érkeztünk el, olyan határhoz, ahonnan már nem lehet visszafelé nézni. A tekintetet előre kell szögeznünk, s valahol a távlatban kell megragadnunk azt a gondolatot, amely meghatározza konkrét itt és mostunk cselekvését.

S a szomszéd kertje?

Teremtésvédelem

A környezetszennyezés és a természet pusztulása ma már nem elméleti veszélyforrás, hanem az egyén és a társadalom létét egyaránt megkeserítő súlyos kockázat. A környezeti problémák jelentős része a természet és az erőforrások kiapadhatatlan teherbíró képességének téveszméjéből, illetve a mindenáron való technikai fejlődés és a növekedés kényszerének képzetéből fakad. A tiszta, egészséges környezet az ember természetes alapszükséglete. De nemcsak szükséglet, hanem úgy jó és azt tartjuk normálisnak, hogy kis világunk, szűkebb környezetünk rendben legyen.

Papp László, végállomás

Van még jó hírünk

A nyári olimpia alkalmából alternatív neveket viselnek a londoni metrómegállók: a földalatti-hálózat háromszázhatvanegy állomását nevezték át egy-egy ötkarikás bajnok vagy világhírű sportoló után.

Egy torony őrei

Egyházi tulajdon lehet Szeged legértékesebb műemléke

„A Dömötör-tornyot, Szeged legrégibb, Árpád-kori műemlékét Móra Ferenc egyik tárcájában Sebestyén-toronynak nevezte. Nem elírásból, hanem az elnevezés szándékával. Az Alföld ritka múltú, épen maradt, történelmi nevezetességű építményét ugyanis Cs. Sebestyén Károlynak köszönheti az utókor.

A megújulás üzenete

Nemeshegyi Péter gondolatai a II. vatikáni zsinatról

A II. vatikáni zsinat tanításának jelentőségéről és megvalósításáról tartott előadást Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes a budapesti Párbeszéd Házában április 18-án. A kilencvenedik életévében járó, évtizedeken át misszionáriusként Japánban tevékenykedő lelkipásztor készséggel összegezte lapunk olvasói számára a témával kapcsolatos meglátásait.

– Előadásom során a zsinati dokumentumok alapján tizenhét pontban összefoglaltam, milyen újdonságokat hozott ez az 1962 és 1965 között lezajlott tanácskozás. E pontokból most csak néhányat ragadok ki. Felvezetésként érdemes megemlíteni, hogy a XX. század egyik legnevesebb teológusa, Karl Rahner egy érdekes tanulmányában három nagy korszakra osztja az egyháztörténelmet.

Kegyelmi időben

Beszélgetés Puskás Attila dogmatikaprofesszorral a teológia „stílusváltásáról” és a lélekvándorlásról

 „A teológiai álláspontok észrevétlenül is áthatják a hívő élet valamennyi dimenzióját és cselekvésformáját.” Értelmesen gondolkodni Istenről címmel néhány héttel ezelőtt megjelent írásunk egyebek mellett a teológia művelésének felfrissítését és naprakészségét szorgalmazta. A „stílusváltásról”, a fiatalok, egyetemi hallgatók érdeklődésének irányairól és konkrét „olvasói kérdésekről” is beszélgettünk Puskás Attilával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dogmatikaprofesszorával.

Egy ajtó kinyílt

Anyák napi beszélgetés születésről, halálról, gyermekvállalásról

„Életem fordulópontja a 2008-as év: ebben az évben született és meghalt, majd fogant egy gyermekem” – írja blogjában Salamin Ágnes. A négy gyermeket nevelő asszony nemcsak saját és családja történetét írta újra, hanem mindazokét, akiket megérintett személyes története. Anyák napi interjúnkban a megfogant élet minden körülmények között való vállalásáról, születés és halál együvé tartozásáról beszélgettünk.  

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.