Örökség
Vers
Meg nem született őseimet
nézem földön és egen.
Settenkedik szememben az idő,
világra nyílik öt sebem.
Meg nem született őseimet
nézem földön és egen.
Settenkedik szememben az idő,
világra nyílik öt sebem.
A kés meghalt tenyeredben,
szívedhez emelt kenyerünk lehullt.
Cseléd sorsod árva morzsáiban
fénylik a jövő és a múlt.
Mint a lélegzet kagylózúgása,
oly törékeny az ég.
A csillagok fekete félelmével
– – – indulok eléd.
Május költője az Új Ember hasábjain az 1948-ban született Madár János. Aki nyitott szívvel, figyelmesen nézelődik a kortárs magyar költészet kertjében, nem is sejtett szépségekre bukkanhat. Így történt, hogy a kilencvenes évek elején, egy antikváriumi portyám során felfigyeltem az addig számomra teljesen ismeretlen Madár János Rovátkált énekeddel című, a Szépirodalmi Kiadónál megjelent kötetére, pontosabban a szerző lírai nevére.
Sok európai hídon látható az a többnyire barokk kiképzésű szobor, amely egy papot ábrázol, mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. Csehország, a folyók, a hidak, a hajósok, a halászok és a vízimolnárok védőszentje, a gyónási titok vértanúja ő: Nepomuki János. Közép-Európa egyik legismertebb szentje.
Kihez szól az imádság? A görög atyák számára világos a válasz, ugyanis leszögezik, hogy az imádság „a Szentlélekben a Fiú által az Atyához” irányul. Az ő elgondolásuk a szentháromsági formulákat kétféle módon mutatja be. Egyrészt a lejövetelt jelzi, vagyis azt, hogy az isteni ajándékok fölülről érkeznek hozzánk (Jak 1,17). Ez nem csupán elméleti megállapítás, hiszen a szent liturgiában naponta imádkozzuk Szent Jakab apostol levele alapján: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről van, leszállván tőled, a világosság Atyjától.”
A liturgikus könyvek nem azok a kötetek, amelyek liturgikus témákkal foglalkoznak, hanem a szertartásokhoz összeállított könyvek, amelyek a liturgikus szövegeket tartalmazzák. A szentmiséhez használatos könyvek közül a legelső a misekönyv. Magyarországon ennek két kötete van: az egyik a papi széknél használatos szédeszkönyv, a másik az oltárnál végzett cselekményekhez az oltárkönyv (ez utóbbi a szédeszkönyv anyagát is tartalmazza; nálunk praktikus okokból egy kivonatos kötetet is készítettek belőle a papi székhez). Fontos szerepe van a szentmise ünneplésében az olvasmányos könyvnek (lekcionárium) is, amely a szentmise igeliturgiájához szükséges szövegeket (olvasmányok, válaszos zsoltárok, evangéliumok, egyetemes könyörgések) tartalmazza.
Isten és ember új szövetségének csak azok lehetnek részesei, akik teljesítik az „új parancsot”: „Szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket” (Jn 13,34). Ez az új szövetség nem kevesebbet kínál, mint az Atya szeretetét, azt a szeretetet, amellyel az Atya Fiát szereti. Ha le akarom írni, mit jelent ez a szeretet, megáll a toll a papiroson. Ezért az új szövetségért egyedül Isten tett meg mindent. És mindent megtett. Odaadta érte az ő „mindenét”, egyetlen Fiát (Jn 3,16), aki emberré lett, hogy kínhalálával bocsánatkéréssé legyen: „a fájdalmak férfiaként” (Iz 53,3) magára vette az ember bűnét, magában szenvedte meg az emberszeretetében visszautasított Isten halálos fájdalmát.