És most, hogy ágyukat
a magnóliák közé rejtettétek,
hadd pihenjünk egy napig
fegyver nélkül, a gyepen hallgatva
a hánykolódó tenger morajlását,
a hajunkat simogató sáslevelek között
szerelmes kedvesünket ölelgetve.
Ne dördüljön fegyver este előtt
az ostromállapot órájában sem.
Egy napot, csak egyet adjatok nekünk,
ti föld urai, mielőtt újra csak
fegyverzajtól zúg a levegőég és
gránátszilánk csap égőn homlokunkra.
Szabó Ferenc SJ fordítása
© 2015 copyright Új Ember Szerkesztőség és Kiadóhivatal
"
alt="Szerző: Salvatore Quasimodo