A sokszínűség, avagy a teremtés csodája

Szerző:

Teremtésvédelem

Varietas delectat. A változatosság gyönyörködtet – tartja a régi, állítólag Marcus Tullius Cicero, az író, filozófus De Natura Deorum (Az Istenek természetéről) című művéből származtatható mondás. Valóban így van. Szebbnek látjuk a tarka virágos rétet, mint az egyszínű, zöld kaszálót, a változatos házakkal és kertekkel mozaikos külvárost, mint az egyforma panelépületeket, a kreatív munkát a monoton szalagmunkánál, a sziporkázó rétort a fakó előadónál, a változatos tájat a kilométerekre nyúló kukoricatáblánál. Mi lehet az oka annak, hogy a sokféleséget szebbnek találjuk az egyhangúságnál? Nem tudom. Úgy tűnik azonban, hogy az életközösségek és az ökoszisztémák normális működéséhez a változatosság, például a fajok sokfélesége nagyon is szükséges.

Fű a sínek között

Szerző:

Van még jó hírünk

Nem a talpfák között fejét felütő gazról van szó, hanem az Európa városaiban egyre többfelé megjelenő füvesített villamospályáról. Az elmúlt néhány évben hazánkban is számos alkalommal felmerült ez a lehetőség a közösségi közlekedés korszerűsítése kapcsán. Szegeden már meg is valósult – és a legújabb hírek szerint 2013-tól a fővárosban is kialakítanak füvesített szakaszokat az 1-es villamos pályafelújítása során.

Ima a városért

Szerző:

Élő rózsafüzér-zarándoklat Budapest körül

A bécsi mintára megtartott első rózsafüzér-zarándoklat óta minden évben egyre többen ragadják meg zarándokbotjukat, veszik hátukra elemózsiával, imaszándékokkal megrakott zsákjukat, hogy útra keljenek, és keresztény hitük megvallásával Krisztushoz hívják embertársaikat, szeretetközösségük megmutatásával pedig jellé váljanak a világ számára. A gyermekes családok, fiatalok, idősek, budapestiek, vidékiek és külföldiek a város öt helyszínéről, kilenc irányba indulva, a forgalmas helyeket elkerülve, csendesebb utcákon, tereken átkelve, erdei, mezei ösvényeken haladva jutottak el május 12-én a találkozási pontokra, ahol estére bezárult az imádság- és fáradtságszemekből összerakott élő rózsafüzérlánc a főváros körül.

Önmagunk evangelizációja

Szerző:

Nagymarosi ifjúsági találkozó – negyven éve

Idén május 19-én tartják a nyolcvanadik nagymarosi ifjúsági találkozót, amely a magyar katolikus fiatalok legnagyobb múltra visszatekintő, immár negyven esztendeje évente kétszer (májusban és októberben) megrendezett országos lelkinapja. Az új evangelizáció évében megrendezett tavaszi találkozó témája önmagunk evangelizációja. A 16 órakor kezdődő szentmise főcelebránsa és igehirdetője Erdő Péter bíboros.

(A nagymarosi találkozóról következő lapszámunkban riportot közlünk.)  

„Ne öljük meg a jövőnket!”

Szerző:

Abortuszellenes tüntetés Rómában

„Aki megment egy életet, megmenti az egész világot” mottóval rendezett felvonulást az abortusz ellen Róma belvárosában a Marcia per la Vita (Menet az Életért) elnevezésű olasz mozgalom. A menettel egy időben „nővédő” szervezetek ellentüntetést tartottak.

A jóra szövetkeztek

Szerző:

Görögkatolikusok ünnepe – százéves a Hajdúdorogi egyházmegye – ünnepi ülés a Parlamentben

Száz esztendővel ezelőtt, 1912. május 6-án kiadott rendeletével Ferenc József császár megalapította a hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegyét. Az országban több helyszínen tartottak megemlékezéseket, családi rendezvényeket a jubileum alkalmából.

Az egykori történelmi eseményre ünnepi üléssel emlékeztek politikusok, püspökök, papok és világiak május 12-én a Parlament felsőházi termében.

Kövér László, a parlament elnöke az ünnepi ülés köszöntőjében a többi közt arról szólt, hogy a keresztényeknek mindig az igazságot kell követniük, bár jól tudják, nem ők az igazság megtestesítői. Tisztában vannak azzal, hogy egy igazság létezik, és életük során azt kell követniük. A történelem ura minden közösségnek és minden nemzedéknek egyetlen leckét ad fel – keresni az igazságot. Ez jelöli ki számunkra, mikor és hol, illetve hogyan szolgálunk.

Gyurgyalagok

Szerző:

Útban egy gyurgyalag-telep felé pillantottuk meg a két barna sapkás mezei verebet. Tollaikat felborzolva, elnyújtózva, fejüket is előrenyújtva feküdtek az út közepén a porban, és magukat rázva hol a jobb, hol a bal oldalukra fordulva élvezték a porfürdőzés örömeit. Megálltunk, és addig néztük őket, amíg az egyik úgy érezhette, elég volt. Felugrott, kirázta tollai közül a port, és elrepült. Társa, talán a párja nyomban követte. Amíg őket néztem, eszembe jutott, amit gyerekkoromban hallottam: ha a verebek a porban fürdenek, megjön az eső. Azután elfelejtettem az egészet.

© 2026 Magyar Kurír - Új Ember • Készült
Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.