Mennybemenetel

Görögkatolikus lelkiség

Görögkatolikus egyházunk az ősi hagyományhoz ragaszkodik, amikor a húsvét utáni negyvenedik napon ünnepli Jézus Krisztus mennybemenetelét. Az ünnep magyar elnevezése – áldozócsütörtök – nem fejezi ki a lényeget, ugyanis csak arra utal, hogy hajdanán ez volt a kötelező húsvéti szentáldozás utolsó napja. A Szentírás ugyan igazolja a negyvenedik napot (ApCsel 1,3), de az első három évszázadban még együtt ünnepelték a teljes húsvéti misztériumot, s csak a pünkösd önálló ünneppé válása hozta magával a mennybemenetel külön megünneplését is.

Az énekes és a felolvasó

Szerzetesség és liturgia

Ha a liturgia a hang, cselekvés és csend lüktetéséből épülő templom, akkor nagy figyelmet érdemel az a mód, ahogyan a hang megszületik, és az a személy, aki ennek eleven eszköze lesz. Az istentiszteleten való felolvasás és éneklés szent feladat, ahogyan azt a II. vatikáni zsinat liturgikus konstitúciója is megfogalmazza: …a lektorok… és a kórus (szkóla) tagjai valódi liturgikus szolgálatot végeznek (SC 29). Ez azt is jelenti, hogy Isten eszközként használja a felolvasó és énekes személyét, hogy a liturgiában Ő maga cselekedjen, üdvözítse az összegyűlt közösséget.

Nem a felhők felett…

A Biblia üzenete

A feltámadt Jézus negyven napon át megjelent tanítványainak, hogy megerősítse őket hitükben, majd küldetést adva nekik művének folytatására „fölment a mennybe, és az Isten jobbján foglalt helyet” (Mk 16,19). Márk evangélista röviden csak a hitvallásunkban is szereplő lényeget említi az Úr mennybemeneteléről. Lukács az Apostolok cselekedeteiben részletesebben, szemléletesen írja le az eseményt. Miután Jézus megígéri a Szentlelket, és elküldi övéit az egész világra, hogy tanúskodjanak feltámadásáról és hirdessék az evangéliumot minden népnek, „szemük láttára fölemelkedett, és felhő takarta el őt szemük elől”.

„A szemléletnek kell változnia”


Jogszabályok és az élet tisztelete Frivaldszky Edit az Együtt az Életért Közhasznú Egyesület elnökeként márciusban Brüsszelben járt. Egy olyan konferencián vett részt, amelynek – mint mondja – talán az a legfőbb jelentősége, hogy egyáltalán megrendezték. „Mert az élethez, méltósághoz és integritáshoz való jog a fogantatástól kezdve ma olyasmi, aminek európai érvényre juttatása érdekében még sokat kell tennünk” – véli.


– Az egyesület a honlapján –
www.egyuttazeletert.hu – olvashatók alapján arra törekszik, hogy azoknak a várandós nőknek segítsen, akik bajként élik meg, hogy teherbe estek – vagyis mindig konkrét élethelyzeteket próbál kezelni. Egészen más azonban egy társadalom egészének helyzete, az arra való hatásgyakorlás szándéka, amely a brüsszeli konferencia egyik legfőbb témája volt. Milyen eszközöket vélnek alkalmasnak e szélesebb összefüggések befolyásolására, egyáltalán feladatuk-e, hogy ezekkel foglalkozzanak?

– Fontos, hogy tisztában legyünk vele: a gyermekvállalás soha nem csak az egyes nők problémája, akik hozzánk fordulnak. Az igaz, hogy ők sokszor nagyon egyedül érzik magukat, de már ez is társadalmi probléma, és sok szempontból következménye is társadalmi problémáknak. Meggyőződésünk, hogy ha egy nőt szeretet vesz körül, nem akar lemondani a gyermekéről. Ám manapság sajnos az európai társadalmakban, amelyek az abortuszt bevett eszköznek tekintik a krízishelyzetek orvoslására, a bajba került nőknek jószerivel nem is kínálnak más megoldást.

A 2012. év Stephanus-díjasai

A XX. Szent István Könyvhéten május 14-én Erdő Péter bíboros, valamint Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadták a 2012. évi Stephanus-díjakat. Teológiai kategóriában Dolhai Lajos teológusprofesszor, irodalmi kategóriában pedig Barna Gábor néprajztudós kapta a kitüntetést.

Felismerni Isten elgondolásait
Beszélgetés Barna Gábor néprajztudóssal

A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Intézetének vezetője. Néprajztudós. Bálint Sándor még életében jelölte ki: legyen az ő szakrális munkásságának folytatója. Az idei Szent István Könyvhéten kapta meg a rangos Stephanus-díjat. A laudációt Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós mondta. A kitüntetett életéről, tudományos pályájáról beszélgetünk.

– Hogyan fogalmazza meg munkájának lényegét?


– Szolgálni legjobb igyekezetem szerint ott, azokat, akik közé a gondviselés állított: szűkebb-tágabb közösséget, nemzetet,
magyarságot, egyházamat. Eleget tenni állapotbeli kötelességeimnek. Ez a közösség számomra a család, a szűkebb szülőföldem, Kunszentmárton és vidéke. Szakmai szempontból önmagam állandó képzésével művelni a néprajz sajátos területét, a vallási kultúrát vizsgáló szakrális néprajzot. A kutató ember számára a megismerés az igazság keresését jelenti. Felismerni Isten tetteit és elgondolásait a kutatott területen, ezáltal közelebb kerülni Hozzá. Emberként ez a feladatom.

A 2012. év Stephanus-díjasai

A XX. Szent István Könyvhéten május 14-én Erdő Péter bíboros, valamint Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Stephanus Alapítvány elnöke átadták a 2012. évi Stephanus-díjakat. Teológiai kategóriában Dolhai Lajos teológusprofesszor, irodalmi kategóriában pedig Barna Gábor néprajztudós kapta a kitüntetést.

Kápolna és katedra

A Stephanus-díj idei teológiai kitüntetettje a hatvanéves Dolhai Lajos áldozópap, egyetemi magántanár, az egri érseki hittudományi főiskola rektora, akinek papi élete hamar eljegyeztetett a teológia tanításával és a papneveléssel. A papságra készülőket tanítani és nevelni minősített lelkipásztori feladat, fokozott és állandó önképzést követel. Dolhai professzor állandóan képezte magát, nemcsak azért, mert ez hivatalbéli kötelessége volt, hanem sokkal inkább azért, mert örömét lelte az isteni igazság kutatásában. Megsejtette ugyanis a szent tudományoknak azt a sajátosságát, miszerint a hitletétemény valóban katolikus értelemben vett kutatása nemcsak szabadabbá teszi az embert, de valamiképpen részt is ad a szent tudományok küldetéséből, ami az egyházi életnek mintegy élő lelkiismeretévé avatja odaadó művelőjét.

„Eladó egy dollár!”

Felkészülő

Képzeljünk el egy árverést, ahol egy egydollárosra lehet licitálni. Kikiáltási ára egy cent. Minden a hagyományos módon történik, egy kivétellel: nemcsak a nyertesnek, hanem az utolsó előtti licitálónak is be kell fizetnie az általa utoljára felajánlott összeget. A nyertes megkapja a dollárt, a másik viszont nem kap semmit – csak fizet.

A fenti játékot és tapasztalatait Martin Shubik közgazdász tette közzé az 1970-es évek elején, hogy bemutassa, hogyan ragadhatunk bele egy teljesen ésszerűtlen versenyhelyzetbe. Shubik, miután társasági összejöveteleken számos alkalommal tesztelte a játékot, arra a meglepő eredményre jutott, hogy a licit általában nem áll meg egy dollárnál, sőt, a leütési ár a bankjegy értékének többszöröse is lehet.

A felnőtt is hibázhat

Felkészülő

Senki sem tökéletes, mi, felnőttek is hibázhatunk. Sőt, elég gyakran hibázunk is: nemcsak a munkánkban vagy egymás között, hanem a gyermeknevelésben is. Nagyon fontos, hogy ilyenkor tudjunk bocsánatot kérni gyerekeinktől. Ez persze nemes gondolat, de nem biztos, hogy a mindennapi hajtásban sikerül észrevennünk, hogy megbántottuk őket. Ezért mi úgy gondoltuk, megkérjük a gyerekeket: jelezzék, ha úgy érzik, nem szépen szóltunk hozzájuk, ha valamivel megbántottuk, vagy ha más miatti idegességünkben jogtalanul leszidtuk őket, stb.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.