Az Újvilág jelentős területeit meghódító spanyol gyarmatbirodalom urai a XVI. században joggal hihették, hogy a gazdagság, amire szert tettek, egy csapásra megoldja minden gazdasági problémájukat. Rendkívül gyorsan nőtt ugyanis ezüst- és aranyzsákmányuk Dél-Amerikából. Míg 1521–1530-ban még csak 149 kilogramm ezüst volt a behozatal, a XVI. század végére már 2708 tonna. Az aranybehozatal ugyanezen fél évszázad alatt nyolcszorosára nőtt.
Eladósodott családoknak segítséget nyújtó programot dolgozott ki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A Hitel-S program alapjait 2008 őszén, a gazdasági világválság megjelenését követően kezdték kidolgozni a szeretetszolgálathoz csatlakozó pénzügyi szakemberek. Elgondolásaikat kisvárosi környezetben, néhány tucatnyi eladósodott család közreműködésével kipróbálták a gyakorlatban is. Mára kétezer ember kapcsolódik valamilyen formában az adósságrendező programhoz, amely időközben sokoldalú, komplex jellegű adósságkezelési szolgáltatássá vált. A máltai módszerről és az elérhető eredményekről tájékozódott a kormányzat is.
A bizánci egyház a pünkösd utáni vasárnapon Krisztus üdvözítő műve és a Szentlélek lejövetele konkrét gyümölcsére: az összes szentekre emeli tekintetünket. Azok megszámlálhatatlan sokaságára, akik a mennyben immár együtt uralkodnak Krisztussal. Az ünnep eredete a IV. századra nyúlik vissza, amikor ezen a vasárnapon az összes vértanút ünnepelte az egyház; később a megemlékezést kibővítették az apostolok, hitvallók, próféták és minden szent ünneplésével. Nyugaton szintén kimutatható ez a hagyomány, illetve ismert egy konkrét ünnepi dátum május 13-án. A november 1-jei ünnepnap csak a XI. században lett véglegessé.
Miért vetünk keresztet? A kereszt jele számunkra testhez kötött létünk sajátos hitvallása abban az életet adó és szerető Erőben, amely üdvözít, megszabadít, felemel, segít átkarolni a Megfeszítettet. Egy jel, amely által rádöbbenünk a nagy igazságra: „Benne (a Szentháromság szeretetében) élünk, mozgunk és vagyunk” (ApCsel 17,28). Az egyes imaórák teológiájának átgondolása mellett most a zsolozsma imaóráinak alkotóelemeit is megvizsgáljuk. Kezdjük az elején, vagyis a keresztvetéssel, keresztrajzolással!
Az egyházi év nagy ünnepei, karácsony, húsvét és pünkösd után most egy külön ünnepet szentelünk magának az Istennek. Istennek, aki testet öltött, az életét adta nekünk és értünk (Jn 3,16), aki a Lelkét árasztja belénk. Isten titkát, belső életét, szívét ünnepeljük, amelyből az üdvösség nagy eseményei fakadtak, amely ott rejtőzik a teremtés, a megváltás és a beteljesedés eseményei mögött. Istent magát ünnepeljük.
Legkisebb unokám, Gabriella sokat volt velem. Alig múlt két és fél éves, szépen beszélt már, együtt mondtuk a miatyánkot. Amikor elértünk a „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” sorhoz, Gabi közbeszúrta: és akkor megesszük, ugye Mama?, majd aranyosan folytatta tovább.
Bajkó Ignácné,
Budajenő
Andris fiammal és feleségével április 29-én látogattunk a Tolna megyei tavakhoz. Egyikünk sem járt még itt, de Andris határozott céllal jött, a berki poszátát szerette volna megtalálni. Ez a mediterrán elterjedésű madár már több alkalommal előkerült a Dunántúl vizeinél, első hazai költését 2003-ban éppen Andris bizonyította a Kis-Balatonon. A tavak a Koppány-patak völgyében, a folyás két oldalán terülnek el, egyik oldalon lankás dombra felnyúló, vadrózsával és virágzó galagonyabokrokkal tarkállt legelő, a másikon erdők határolják. Ezek egyikében gémtelep rejtőzik.
Éremesélyeseinket bemutató sorozatunkban az eddigiektől eltérően most egyszerre három versenyzővel is megismerkedünk. Lássuk a cselgáncs magyar királynőit!
Az április végi Európa-bajnoksággal lezárult a dzsúdósok számára az olimpiai kvalifikációs verseny, így kiderült, négy női versenyzőnk is érdekelt lesz Londonban: Csernoviczki Éva (48 kg), Karakas Hedvig (57 kg), Mészáros Anett (70 kg) és Joó Abigél (78 kg) is tatamira léphet az olimpián.